CECED Magyarország Egyesülés

Amit a mosógépekről tudni érdemes …. avagy egy háziasszony vallomása

Nemrégiben elromlott a mosógépem.. Kénytelen voltam alternatív megoldásokhoz folyamodni – például kézi mosás, ruhák elcipelése a barátnőmhöz, másnap visszarohanás értük, vizesen haza és otthon kiteregetni – és meg kellett állapítanom, hogy a mosógép is tipikusan egy olyan hűséges és nélkülözhetetlen társ a hétköznapokban, amit akkor értékel igazán az ember, ha valami miatt nélkülöznie kell..
Mivel sajnos a régi masina javíttatása nagyon sokba került volna, úgy döntöttem, hogy újat vásárolok. Tekintettel arra, hogy lassan egy éve, hogy a „szakmában” (vagyis a fehérárusok között) dolgozom, elhatároztam, hogy „szakértőként” tudatosan körüljárom a lehetőségeket, és utána választom ki a legújabb „családtagot”.

Az első kérdés: mit mond az energia címke?

A választásom során elsődleges szempont volt, hogy „A” energia osztályba tartozó készüléket válasszak. Bár sajnos ma is sok helyről lehet még hallani (legutóbb egy mosógépes chatlap hozzászólásai között is ezt olvastam), hogy ennek nincs jelentősége, nem ér annyival többet, amennyivel drágább, ez nem igaz. Egy mosógépet hosszútávra, átlagosan 7 évre vásárol az ember, és puszta matematika, hogy bebizonyítsuk, mennyi energiát lehet megtakarítani egy jobb készülékkel. Egy „B” energia osztályú gép 17%-kal, egy „C” energia osztályú pedig 30%-kal több áramot fogyaszt, mint az „A” osztályba tartozó társuk. Az energiahatékonyság meghatározásának alapja az, hogy normál 60 fokos pamut programnál 1kg ruha kimosásához mennyi áramot használ fel a készülék, de fontos tudni, hogy a címkén a maximális töltetnek megfelelő érték szerepel, nem az 1kg-ra vetített.
Az energia címke az energiahatékonyság mellett tájékoztatást ad a mosási teljesítményről is. Ez azt mutatja meg, hogy a készülék mennyire alaposan távolítja el a szennyeződést a ruhákról. Bonyolult laboratóriumi vizsgálatok során a mosott ruha fényvisszaverő képessége alapján osztályozzák a mosási teljesítményt. Ebben az esetben is az „A” kategória jelenti a legjobb hatékonyságot.
A harmadik fontos adat, amit megtudhatunk az energia címkéről, az a vízfelhasználás. Egyes gépek 70-80 literes, mások 50 liternél is kevesebb vízfogyasztással mosnak tökéletesen tisztára 5kg ruhát. Egy, az utóbbi kategóriába tartozó mosógép 10 év alatt kb. 50.000 liter vizet takarít meg. Ez akkora mennyiség, amellyel fel lehet tölteni akár egy kis házi úszómedencét is.

Második kérdés: milyen programok legyenek a mosógépben?

Mindazonáltal, hogy ma már léteznek olyan mosógépek is, melyek extra képességekkel rendelkeznek (például találtam – bár egyenlőre csak az interneten – olyan gépet, melyet kifejezetten egyedülálló férfiaknak terveztek, három különálló betöltő nyílással előválogatható vele a szennyes és jelzi is, ha valamelyik megtelik, és hasonlóképpen rácsodálkoztam a szerelőnek hiba esetén sms-t küldő csodagépre is), úgy döntöttem, hogy amíg a magától kiteregető mosógép nem jelenik meg a piacon (ez ugyanis már rendkívül érdekelne), addig átlagosabb szempontokat veszek figyelembe és egyenlőre még vállalom, hogy magam hívom fel a szerelőt, ha esetleg erre szükség lesz.
Számomra fontos szempont, hogy a mosógépen legyen ún. gyors program. Sokszor előfordul, hogy átlagos vagy átlag alatti szennyezettségi fokú ruhákat mosok (ebben az esetben bőven megfelelő a rendszerint alacsony – 30-40 – hőfokon mosó 30 perces program, nem beszélve arról, ha idő szűkében nincs mód végigfuttatni egy normál 1,5-2 órás programot.
Feltétlenül fontos, hogy a mosógép minél több különleges programot tudjon a hagyományosan ma már szinte minden mosógépen megtalálható delikát (gyapjú ruhaneműk mosására alkalmas) programon kívül.
Ilyen különleges program például a „handwash” program is, melyben megmondom őszintén, először nem hittem, de aztán győzött a kísérletező kedv és a bátorság, és megérte. Hacsak nincs kifejezetten előírva a vegytisztítás egy ruhára, ezen a programon bármit kíméletesen ki tudok mosni, ráadásul 1 óra alatti időtartamon és a ruhák többségét még vasalni sem kell (egyes mosógépeken a handwash programhoz hasonló vasaláskönnyítő program található).
Tetszik még a sport program.. Ha valakinek sok a sportolásból származó szennyese, vagy gyakran szeretne sport cipőt mosni a mosógépben, annak ajánlani tudom, hogy ilyen képességgel rendelkező készüléket válasszon.
Egyes mosógépeken található ún. féltöltet-program. Sokszor előfordulhat, főleg kis családoknál vagy egyedülállóak háztartásában, hogy lassan telik meg a mosógép, a már szennyes ruhákat viszont szeretnénk kimosni. Ennél a programnál azt kell tudni, hogy a vízmegtakarítást az öblítések számának korlátozásával, vagy alacsonyabb vízszint alkalmazásával biztosítja a program.
Ha valaki sokszor mos éjszaka, választhat éjszakai programot tudó mosógépet. Ennek lényege a csöndes működés, hiszen elmarad a centrifugálás. Fontos viszont tudni, hogy az öblítő-stop miatt a készülék ezen a programon több vizet használ fel.
A késleltetett indítás program is praktikus lehet, ezzel biztosítható ugyanis, hogy a mosógép épp akkor legyen kész, amikor az nekünk kényelmes (pl. amikor épp hazaérünk és elkezdhetünk teregetni), de ugyanez a program alkalmas annak beállítására is, hogy a készülék éjszaka, éjszakai áramfogyasztás mellett működjön.

Harmadik kérdés: centrifuga hatékonyság

Sok mosógépre ma már jellemző, hogy megadják, beállítják az egyes programokhoz tartozó centrifuga-programot is, melyben a fordulatszám rendszerint nem növelhető, de csökkenthető. Egy kímélő mosáshoz például maximum a nagyon alacsony fordulatszámú centrifuga az ideális, de az is lehet, hogy a program egyáltalán nem alkalmaz centrifugát. Általánosságban elmondható, hogy 800-as fordulatszámon kb. 70%, 1000-es fordulaton kb. 65%, 1200-ason kb. 58%, 1800-on pedig kb. 42% nedvesség marad a ruhákban. Sokan úgy gondolják, hogy 1000-1200 fordulatszám felett a centrifuga már káros a ruhákra, azokat kinyújtja, könnyebben elszakadnak. Ez nem igaz, a kulcs a megfelelő program kiválasztásában van, ezzel biztosítható, hogy a program által alkalmazott centrifuga-fordulatszámon a ruhák nem károsodnak. Fontos azt is megemlíteni, hogy aki a centrifugálás után szárítógépet használ, annak javasolt minimum! 1200-as fordulatszámon kicentrifugálni a ruhákat, hiszen ebben az esetben a szárítógép energiafelhasználása csökkenthető.

Negyedik kérdés: a méret igenis számít…

Magyarországon a lakások kis átlagmérete (panelek elterjedtsége) miatt sokkal keresettebbek a felültöltős mosógépek, mint más európai országban, ahol az elöltöltős gépeket vásárolják gyakrabban az emberek. A felültöltős gépek ugyanis keskenyebbek, kisebb helyre is beilleszthetők. Ha használati szempontból kell összehasonlítani a két típust, a legfontosabb különbség az, hogy a felültöltős gépek maximum 4,5-5kg ruha kimosására alkalmasak, míg elöltöltős társaik akár 6-7kg-ot is kimoshatnak (mindig figyeljük a maximális ruhatöltet információt), s ezáltal energia takarítható meg. Ugyanakkor a statisztikai adatok szerint nincs különbség az elromlás, meghibásodás terén.
E vallomás befejezéseként, kedves Olvasó, nyilván azt tartaná ideálisnak, ha megadnám, hogy konkrétan mely márkát és típust választottam végül, ezt azonban nem tehetem. De higgye, el, ha egy kicsit körülnéz a piacon és egy nagyobb szaküzletben végig sétál a kiállított mosógépek előtt, Ön is meg fogja találni a számára legkedvezőbb készüléket, hiszen hatalmas a választék.

Egy kis mosógép történet

	Bár egyes adatok szerint már a XIX.század második felében megjelentek a mosógépek első típusai, a mosógépet valójában az ipari forradalom emelte a háztartási gépek közé. Általános elterjedéséről pedig csak a XX.század közepétől beszélhetünk. Ami a mosógép-típusokat illeti, alapvetően három rendszer honosodott meg az egész világon: a keverőtárcsás (forgótárcsás), a lengőlapátos és a forgódobos rendszer.
	A keverőtárcsás mosógép a háború után született Európában és a 70-es évek első felétől került Magyarországon is forgalomba. Ezzel a típussal csak mosni lehet, nincs fűtése és nem automatizálható. Előnye, hogy olcsó a többihez képest, hátránya, hogy a ruhát erősen igénybe veszi, koptatja. Kicsi a kapacitása, mindössze 1,5kg ruhát lehet vele mosni egyszerre. A vízfelhasználása is igen kedvezőtlen, 1kg ruhához 20 liter vizet használ.
	A lengőlapátos mosógéptípusnak a ruhakapacitása nagy, 5-10kg ruhát lehet ki vele mosni, víz-, energia- és mosószer igénye közepes (ez a típus 1kg ruhához 15 liter vizet használ fel). Előnye, hogy a ruhakoptatása jelentéktelen. Nem igazán terjedt el Magyarországon. Amerikában, Angliában és Japánban népszerű ez a típus.
	A forgódobos mosógép vált Európában és Magyarországon is a legelterjedtebb típussá. Ez a módszer a mosás ősi módját, a sulykolást utánozza (a parasztasszonyok annak idején a sulykolófával ütötték a szennyest, hogy tisztább legyen). A viszonylag lassan forgó dobban, amely oda-vissza mozgást végez, a dob belső palástján lévő bordák felemelik, majd újra beejtik a ruhaneműt az ugyancsak mozgásban lévő mosólúgba. A tisztítandó ruhaneműt tehát viszonylag erős, de más mosási módokhoz képest mégis kíméletes mechanikai hatás éri. Ennek a típusnak a legkedvezőbbek az energiafelhasználási és vízfelhasználási adatai is (itt például 1kg ruhához csak 8-10 liter vizet használ a gép).

Fontos fogalmak

félautomata mosógép: ez a típus rendszerint ugyanazt a műveletsort végzi, mint az automata társa, de vizet nem melegít

automata mosógép: minden műveletet önállóan végez, vizet melegít, mos és centrifugál

mosóautomata: az automata mosógéppel ellentétben ez nem centrifugál

„direct spray”: olyan speciális többlet-vízbevezetési rendszert jelent, mely felülről történő spriccelés eredményeként gyorsítja a ruha nedvesedését.

öblítő-stop: ez akár önálló programként, akár más program – pl. az éjszakai üzemmód program – részeként is szerepelhet, lényege, hogy a mosógép nem centrifugál, a ruhák az utolsó öblítő vízben maradnak

Egy kis statisztika^[1]...

[1] A felmérést az Electrolux készíttette 300 háztartás megkérdezésével
[2] Alap: 1797 háztartás, a % azt mutatja, hogy ebből mennyien használják

Szárítás

A gyártók általában egy-két elöltöltős típust szárítógéppel kombinálnak, egy készüléken belül. Az ilyen kombinált mosó- és szárítógépek előnye, hogy helytakarékosak, nem kell külön teregetnünk, ami kis lakások esetében fontos szempont lehet. Természetesen, mint általában a kombi készülékeknek, a kényelmességnek megvan az ára. Például mindig csak a töltőmennyiség felét képesek megszárítani. Egy névlegesen 5 kg kapacitású gépben tehát 5 kg ruhát lehet mosni, de csak 2,5 kg-ot szárítani. Ez annyit jelent, hogy a mosás végén a fél ruhamennyiséget ki kell venni a gépből, majd az első adag szárítása után lehet csak a második adagot megszárítani. Megoldható a folyamatos mosás-szárítás, ha a mosó-szárító automatát a szárító kapacitásának megfelelően, 2,5 kg ruhával töltjük meg. Egy másik fontos szempont, hogy ezek a berendezések a szárításhoz legalább 100 liter vizet használnak, hiszen kondenzációval szárítanak.

Energiahatékonyabbak a külön szárítógépek.

De ne felejtse, a legtakarékosabb megoldás a szabad levegőn terítve szárítani a ruhákat, a Nap semmi mással nem pótolhatóan teszi illatossá a ruhát, ágyneműt…