Mennyibe kerül a hűtőgép?
Ma már nem elég a boltban feltüntetett árcédulát tanulmányoznunk a kérdés pontos megválaszolásához. Mivel egy hűtőgépet hosszútávra vásárolunk, elengedhetetlen, hogy annak energiafelhasználását is megvizsgáljuk és megértsük, milyen hatással lesz villanyszámlánkra az új készülék.
Lehet, hogy a jobb kategóriás készülék többe kerül, de vajon ha tudatosan hosszú távra tervezzük a készülék használatát, nem éri-e meg jobban ilyen, kisebb energiafelhasználással működő masina választása? A válasz egyértelműen pozitív – igen, megéri. Ugyanis tudni kell azt, hogy egy átlagos A kategóriás készülékhez képest a B kategóriás hűtőgép 30%-kal, a C kategóriás pedig 65%-kal több energiát használ fel. Tekintettel az energiaárak folyamatos növekedésére és arra, hogy egy hűtőgép átlagos élettartama kb. 10-12 év, láthatjuk, hogy mindenképpen megéri magasabb kategóriás készüléket vásárolnunk.
A hűtők és a környezetvédelem
Sokszor hallhattuk már, hogy ha egy hűtőgép „FCKW free”, azaz a hűtőközege vagy egyéb alkatrésze nem tartalmaz freont, akkor környezetbarát. Miért és mikor van ennek jelentősége?
Az 1990-es évek elejéig olyan veszélyes anyagokat használtak fel a hűtőgépekben (pl. CFC-ket, azaz klorofluorokarbonátokat, ilyen pl. a freon, vagy HCFC-ket, azaz hidro-klorofluorokarbonátokat), amelyekről kiderült, hogy károsítják az ózonréteget és jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, ha a szakszerűtlen használat vagy bontás során a levegőbe jutnak. Ezért ezek alkalmazását a 90-es évek közepén betiltották az Unióban.
A CFC-ket és a HCFC-ket az ún. HFC-k, majd a HC-k, vagyis hidrofluorokarbonátok és hidrokarbonátok váltották fel. Az előbbiek ugyan már nem rendelkeztek ózonréteg károsító hatással, de a globális felmelegedésre gyakorolt hatásuk még mindig jelentős, a kritikus 15-ös fokozat feletti értéket mutat. A HC-k viszont 3-4 fokozatú globális felmelegedés hatással már jelentősen környezetkímélőbb megoldást jelentenek.
Tippek, trükkök: semmibe sem kerül...
...hűtőszekrényét jól elhelyezni: soha ne tegyük hőforrás – tűzhely vagy fűtőtest – közelébe, lehetőleg lakásunk leghűvösebb részében keressünk neki helyet. A fal és a gép hátsó, hőleadó rácsa között legalább egy tenyérnyi rés legyen. A gép felett is hagyjunk legalább ennyi rést, hogy a meleg szabadon távozhasson!
...megvárni, míg a forró étel lehűl, és csak akkor betenni a hűtőbe. Így kevesebb energiát igényel a lehűtése és a forró étel párája sem okoz jegesedést.
...a fagyasztóból az ételt előbb a hűtőbe áttenni. A felengedő étel hűti környezetét, így energiát takarít meg!
...megfelelő hőmérsékletet tartani hűtőnkben. Ne hűtsük túl a készüléket. Filléres befektetés, de nagyon hasznos egy hűtőszekrény hőmérő beszerzése. Általában elegendő élelmiszereink számára, ha a hűtőszekrényben +5 °C-ot tartunk. Ha csak két fokkal hidegebb hűtőnk, már kb. 5 000 forinttal nő az éves villanyszámlánk!
...ügyelni arra, hogy a hűtőgép hátsó, hőleadó rácsa szabadon szellőzzön és tiszta legyen. A lerakodó port legalább félévente töröljük le!
...ellenőrizni, nem jegesedett-e el a hűtőszekrény? A jégréteg rontja a gép hatásfokát és növeli fogyasztását!
Ha például 2 cm vastag jégréteg rakódott le a mélyhűtő fiókban, akár évi 3 000 Ft-tal többet fogyaszt! Olvasszuk rendszeresen a jégréteget!
...lehetőleg egyszerre kivenni a hűtőből azt, amire szükségünk van – kerülve az ajtó fölösleges nyitogatását. Ugyanis minden ajtónyitáskor meleg levegő tódul a hűtőbe, amit le kell hűteni.
...letörölni a vizet az élelmiszerről fagyasztás előtt. A fagyasztásra szánt élelmiszereknek legyen minimális a víztartalma. 1 kg víz lefagyasztása többször annyi energiát igényel, mint 1 kg száraz anyagé.
...ügyes csomagolással elkerülni, hogy a fagyasztóban sokat kelljen keresgélni. Így a hűtőgép ajtaja rövidebb ideig van nyitva.
...ellenőrizni, hogy jól záródik-e a hűtőszekrény ajtaja. Ha egy papírdarabkára rácsukjuk az ajtót és az szoros, nem csúszik ki, jó a zárás. Ellenkező esetben az az olcsóbb, ha kicseréljük a szigetelőcsíkot.
...pincében, veremben, kamrában tárolni a zöldségféléket, gyümölcsöket – ez egyáltalán nem fogyaszt energiát...
...és mégis sokat spórolhat a konyhában!
Egy kis hűtőtörténet...
 | A fennmaradt írásos emlékek egyértelmű bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a hűtés iránti igény egyidős az emberiség történetével. Már évezredekkel ezelőtt is használták a jeget és a havat italok, ételek, sőt lakóhelyiségek hűtésére. A híres ókori orvos, Hippokratész egyes források szerint elítélte és az egészségre károsnak tartotta a „jégbe hűtött” italok fogyasztását… A hadvezér, Nagy Sándor viszont Perzsiából szállíttatott jeget, hogy a borokat hűtve fogyaszthassák. |
 | A hó és a jég használata mellett az egyiptomiak a víz száraz levegőbe történő bepárologtatását használták hűtésre, erről tanúskodnak egyes kb. Kr.e. 2500-ből származó falfestmények. |
 | A Kr.e. kb. 4.században Indiában már azt is tudták, hogy a vizet só hozzáadásával hűteni lehet. Ezen kezdeti hűtési technikák fejlődtek később tovább. A középkori Olaszországban és Spanyolországban a vizet már szalmiáksóval hűtötték. |
 | Farenheit pedig hó és szalmiáksó keverékével állította elő az akkor legalacsonyabbnak tartott hőmérsékletet, amely hőfokskálájának alapját képezte. |
Az első ilyen kompresszoros hűtőgépet az amerikai Jakob Perkins szabadalmaztatta 1834-ben. Ez a készülék etiléterrel működött. Az ammóniát, mely jelentős fejlődést eredményezett, Ferdinand Carré alkalmazta először 1867-ben.
A fejlődés következő lépését a freon mint hűtőközeg feltalálása eredményezte a 30-as években. Ez a szénhidrogén-származék egy szagtalan, nem mérgező, nem éghető, nem robbanó gáz, melynek használatával rohamosan terjedtek a korábbiaknál sokkal biztonságosabb, kisméretű kompresszoros hűtőberendezések (a korábban alkalmazott hűtőközegek ugyanis többségükben veszélyes, robbanékony anyagok voltak).
Fontos fogalmak
Hűtés – az élelmiszerek alacsony hőmérsékleten (+4 – -6 fok között) történő tárolása. A hűtés az enzimek működését és a mikroorganizmusok szaporodását lassítja.
Mélyhűtés – élelmiszerek nagyon alacsony hőmérsékleten (-18 fok) alatt történő tárolása
Gyorsfagyasztás – élelmiszerek -18 fok alatt kis adagokban (max. 2 kg) történő lefagyasztása (ez azért fontos, hogy a nyersanyagokban levő vízkristályok nem szúrják át a sejtfalat)
Visszamelegedési idő – azt az időtartamot jelzi, amíg a fagyasztóban tartott élelmiszerek nem károsodnak áramszünet esetén. Tipp: ha áramszünet esetén nem nyitjuk ki a fagyasztó ajtaját és tele van a rakodótér, akár 2-4 napig is elállhat benne az étel. Ha félig van a fagyasztó, akkor ez az idő 1 nap.
FCKW free – freon-mentes, vagyis ez azt jelenti, hogy a hűtőgép hőszigetelésének anyaga és a hűtőközeg nem tartalmaz freont, vagyis környezetbarát (a szóösszetétel némiképp furcsának mondható, tekintettel arra, hogy egy német rövidítés és egy angol szó összekapcsolásából keletkezett, angolul CFC-free lenne a helyes jelölés)
Klímaosztályok – azt a környezeti hőmérséklet-tartományt jelölik meg, amelyben a hűtőgép biztonságosan üzemeltethető
SN +10 és + 32 fok között* jelölések – a fagyasztó vagy egyes tároló rekeszeinek minősítése az alábbiak szerint:
N +16 és +32 fok között
ST +18 és +38 fok között
T +18 és +43 fok között
* -6 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten az élelmiszer kb. egy hétig tárolható (ez jelöli a legalacsonyabb minőséget, ma már gyakorlatilag nem létezik a piacon)
** -12 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten az élelmiszer kb. 1-2 hétig tárolható
*** -18 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten történő élelmiszer-tárolásra alkalmas tároló, mely szintén megfelelő maximum 1kg mennyiségű étel lefagyasztására
**** az ilyen jelöléssel ellátott rekesz alkalmas az élelmiszer -18 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten több hétig történő tárolására és nagyobb mennyiségek lefagyasztására
