CECED Magyarország Egyesülés

 
Facebook
Hűtés és fagyasztás - Amit a hűtőgépekről érdemes tudni…
Mennyibe kerül a hűtőgép?

Ma már nem elég a boltban feltüntetett árcédulát tanulmányoznunk a kérdés pontos megválaszolásához. Mivel egy hűtőgépet hosszútávra vásárolunk, elengedhetetlen, hogy annak energiafelhasználását is megvizsgáljuk és megértsük, milyen hatással lesz villanyszámlánkra az új készülék.

Kevesen tudják manapság, hogy a háztartások energiafelhasználásának 30%-át a hűtő- és fagyasztógépek üzemeltetése adja. Épp ezért nem véletlen, hogy az Európai Unióban ez volt az a háztartási készülék, amely energiafelhasználásával először kezdtek foglalkozni, s melyre először került bevezetésre az energiacímke. Az Unióban 1995-es szabályozás alapján, hazánkban pedig 1999-től kötelező feltüntetni az üzletekben kiállított készülékeken a jogszabályban meghatározott, energiafelhasználásra vonatkozó és egyéb információkat az energiacímkén. 

Színes nyilak alkalmazásával különböztetik meg az energiahatékony terméket a kevésbé energiahatékony terméktöl: a sötétzöld jelöli a magas energiahatékonyságú terméket, a piros pedig az alacsony energiahatékonyságú terméket.

Piktogramok emelik ki az adott teljesítményt, illetve tulajdonságot:

  • Éves energiafogyasztás kWh-ban
  • Valamennyi tárolótér térfogata literben
  • A fagyasztott élelmiszerek tárolására alkalmas tér térfogata literben
  • Zajkibocsátás decibelben

Az energiaosztály az energiahatékonysági indexen alapszik, amely a következőket veszi számításba:

  • Éves energiafogyasztás
  • Térfogat
  • A különbözö tárolóterek legalacsonyabb hömérséklete

 E jelzöszámot érintö egyéb tényezö az építés típusa (beépített vagy különálló), valamint a jegesedés-mentes kivitelezés. 

Lehet, hogy a jobb kategóriás készülék többe kerül, de vajon ha tudatosan hosszú távra tervezzük a készülék használatát, nem éri-e meg jobban ilyen, kisebb energiafelhasználással működő masina választása? A válasz egyértelműen pozitív – igen, megéri. Tekintettel az energiaárak folyamatos növekedésére és arra, hogy egy hűtőgép átlagos élettartama kb. 10-12 év, láthatjuk, hogy mindenképpen megéri magasabb kategóriás készüléket vásárolnunk.

Mennyivel fogyaszt többet régi hűtőgépünk, mennyit takaríthatunk meg, ha egy energiatakarékosra cseréljük? Kiszámíthatja Forgó Morgó "energiakalkulátora" segítségével, kattintson ide!

A freonról, avagy a hűtők és a környezetvédelem

A hűtőgépek abban különböznek az egyéb elektronikai berendezésektől hulladékfeldolgozási szempontból, hogy hűtőközegként, illetve a szigetelésben speciális anyagokat alkalmaznak a gyártók.

Az 1990-es évek elejéig ún. halogénezett szénhidrogéneket használtak fel a hűtőgépekben (pl. CFC-k, azaz klorofluorokarbon vegyületek, ilyen pl. a freon, vagy HCFC-k, azaz hidro-klorofluorokarbon vegyületek). Ezekről a vegyületekről később kiderült, hogy károsítják az ózonréteget és jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, ha a szakszerűtlen szerelés vagy bontás során a levegőbe jutnak. Ezért alkalmazásukat a 90-es évek közepén betiltották az Unióban.

A CFC-ket és a HCFC-ket az ún. HFC-k, majd a HC-k, vagyis hidrofluorokarbon vegyületek és hidrokarbon vegyületek váltották fel. Az előbbiek ugyan már nem rendelkeztek ózonréteg károsító hatással, de a globális felmelegedésre gyakorolt hatásuk még mindig jelentős, a kritikus 15-ös fokozat feletti értéket mutat. A HC-k viszont 3-4 fokozatú globális felmelegedés hatással már jelentősen környezetkímélőbb megoldást jelentenek. A mai háztartási hűtőkben és fagyasztókban már ezeket alkalmazzák a gyártók.

 


 

 

 

 

 

 

 Régi hűtőgépek szakszerű szétszerelése,freonmentesítése

Miért veszélyes a freon az ózonrétegre?

Az ózon (O3)a sztratoszférában a napfény és az oxigén kölcsönhatásából keletkezik, és az UV-sugárzás legnagyobb részét kiszűri.

Az UV, azaz ultraibolya sugárzás hullámhossz-tartománya 100-380 nm közé esik. Az UV-A hullámok tartománya 320-400 nm, az UV-B hullámok tartománya 280-320 nm, az UV-C hullámoké pedig 100-280 nm (a látható fény tartománya 380-780 nm közé esik).

Az ózonréteg az UV-A sugárzást kis mértékben, az UV-B sugárzást szinte teljes mértékben, az legrövidebb hullámhosszú, UV-C sugárzást pedig teljes mértékben elnyeli.

Milyen problémákat okoz az UV-sugárzás?

Az ózonréteg károsodása eredményeként egyre erősödő UV-B sugárzás kipusztítja az óceáni tápláléklánc alapját képező fitoplanktonokat, és akadályozza a növények fotoszintetizálását. Az embernél szembetegségeket, pl. kötőhártya-gyulladást, vagy akár szürkehályogot okoz, továbbá gátolja az immunrendszer működését. Nagyobb dózisú sugárzás a bőrben elnyelődve, hosszabb-rövidebb idő után bőrgyulladást okoz, továbbá az arra érzékenyeknél elősegíti a bőrrák kialakulását is.

Thomas Midgley és a freon

Thomas Midgley (1889-1944) volt az az amerikai kémikus aki a freont feltalálta 1930-31-ben. A freont és egyéb halogénezett szénhidrogéneket (CFC-ket) jól tudták alkalmazni hűtőközegekben, oldószerekben és permetszórókban. A freon előnye a korábbi hűtőközegekkel szemben az volt, hogy nem volt gyúlékony és mérgező, és rendkívül stabil vegyület volt. Stabilitásának köszönhetően semmilyen más anyaggal nem reagált, egészen addig, amíg be nem került a sztratoszférába. Az UV-sugárzás ugyanis felszakítja a kémiai kötéseit, s így az atomok reakcióba léphetnek az ózonnal, vagyis károsítják az ózonréteget. Erre a felfedezésre 1974-ben két tudós, Sherwood Rowland és Mario Molina jött rá. Felfedezésüket 1985-ben J.C. Farman ózonlyukakkal kapcsolatos megfigyelései is megerősítették.

Sajnos stabilitásuk miatt a CFC-vegyületek (freon) legalább 80-100 évig nem ürülnek ki a légkörből. Bár alkalmazásukat betiltották, a XX. század második felében a légkörbe bocsátott mennyiség még a XXI. század végéig pusztítani fogja az ózonréteget.

Thomas Midgleynek nemcsak a freont köszönhetjük. 1921-ben a General Motors kutatási részlegének alkalmazottjaként ő volt az a kutató, aki rájött arra is, hogy az ólom-tetraetil csökkenti a motor kopogását: feltalálta az ólmozott benzint. Az ólmozott benzin alkalmazásáról is kiderült később, hogy nagymértékben szennyezi a levegőt, az ólommal szennyezett levegő belégzése pedig súlyosan egészségkárosító hatású. Az ólommentes benzin bevezetése óta jelentősen csökkent az ólomterhelés, de a forgalmas utak környezetében a talajra kijutott ólom továbbra is problémát jelenthet, mert feldúsulhat az ott termesztett növényekben, illetve a táplálkozási lánc útján a növényevő állatokban is.

Nem véletlen, hogy J.R.Mc Neill szerint Thomas Midgley „… az atmoszféra történetében ahhoz hasonló szerepet töltött be, mint Fritz Haber a talajtörténetben” (Fritz Habernek a műtrágyák létrehozásában volt nagy szerepe).

A sors iróniája, hogy számtalan felfedezésének egyike, a gyermekbénulásából fakadó egészségromlását segítő berendezés okozta halálát 1944-ben.

(Jelen cikkhez felhasznált irodalom: J.R.Mc Neill: Valami új a nap alatt című könyve, illetve az SZTE ÁOK Népegészségtani Intézetének Környezetegészségtan című oktatási segédanyaga, 2013) 

A hűtőgépek karbantartása

Ilyenkor nyár közepén a hűséges, egyébként is éjjel-nappal bennünket szolgáló háztartási készülékünk, a hűtőgép szerepe felértékelődik: nem győzzük bepakolni a limonádékat, ásványvizeket, hogy a forróságot jéghideg hűsítőkkel enyhíthessük. De ne feledjük el: a nagy meleg nemcsak a mi szervezetünket terheli meg, hanem hűtőgépünkét is. Sokkal jobban oda kell figyelnünk tehát a helyes üzemeltetésre, ha nem akarjuk, hogy a villanyszámlánk a nyári hónapok során az egekbe szökjön.

Egy kollégám szokta mondani, hogy a nyár olyan a hűtőnek, mint az emelkedő a tempomatnak (azaz az autók sebességrögzítő-automatikájának). A melegben sokkal több energiát kell felhasználnia annak érdekében, hogy a megfelelő hőmérsékletre hűtse le az élelmiszereket és italokat. Apropó, megfelelő hőmérséklet… mennyi is az pontosan? A legtöbb szakirodalom 5-6 fokra javasolja beállítani a hűtőt. Nyáron – annak ellenére, hogy sokkal jobban vágyunk egy jéghideg italra, mint hűvösebb időszakokban – semmiképpen nem javasolt a szokásos beállításnál hidegebbre állítani a hűtőnket. Ha az ún. térközép-hőmérséklet ilyenkor 5-7 fok között van, az teljesen megfelelő: ezt úgy tudjuk megmérni, hogy a középső polcra, az ún. térközépbe beteszünk egy pohár vizet, és a hőmérő közepes hőmérsékletszabályozó-állásban az állandósult állapot esetén 5-7 fok között mutat, akkor rendben. Ha ennél hidegebbre állítjuk a hűtőt, ne feledjük, hogy a villanyszámlánk magasabb lehet emiatt.

Ügyeljünk arra is, hogy hűtőgépünket ne süsse a Nap, s lehetőleg ne legyen a tűzhelyhez sem közel (tudjuk, a tempomat és az emelkedő esete!). Bár a nagy melegben nehezebb megállni, de lehetőleg ne tegyünk be forró dolgokat. Várjuk meg, amíg kihűl a leves, s csak utána kerüljön a hűtőbe.

Fontos a rendszeres karbantartás is: rendszeresen ellenőrizzük, hogy jól záródik-e az ajtó. Ezt úgy tehetjük meg, hogy egy papírlapot teszünk az ajtóhoz, amikor becsukjuk: ha benn marad, akkor rendben a záródás. Fontos az is, hogy a hűtőgép hátulján található kondenzátor rácsot rendszeresen portalanítsuk, és figyeljünk arra, hogy a hűtő mögött, mellett, felett legyen elegendő hely a levegő áramlására.

No és nem feledkezhetünk meg a jegesedés-mentesítésről sem: még az ún. no-frost-os hűtőket is évente legalább egyszer ajánlott leolvasztani.

Hogy a kollégámat idézzem ismét: gondozásmentes hűtő nincs! Még egy korszerű, energiahatékony hűtőnél is oda kell figyelnünk annak érdekében, hogy ténylegesen energiatakarékosan, a villanyszámlát kímélve működhessen.

 

Tippek, trükkök: semmibe sem kerül...

...hűtőszekrényét jól elhelyezni: soha ne tegyük hőforrás – tűzhely vagy fűtőtest – közelébe, lehetőleg lakásunk leghűvösebb részében keressünk neki helyet. A fal és a gép hátsó, hőleadó rácsa között legalább egy tenyérnyi rés legyen. A gép felett is hagyjunk legalább ennyi rést, hogy a meleg szabadon távozhasson!

...megvárni, míg a forró étel lehűl, és csak akkor betenni a hűtőbe. Így kevesebb energiát igényel a lehűtése és a forró étel párája sem okoz jegesedést.

...a fagyasztóból az ételt előbb a hűtőbe áttenni. A felengedő étel hűti környezetét, így energiát takarít meg!

...megfelelő hőmérsékletet tartani hűtőnkben. Ne hűtsük túl a készüléket. Filléres befektetés, de nagyon hasznos egy hűtőszekrény hőmérő beszerzése. Általában elegendő élelmiszereink számára, ha a hűtőszekrényben +5 °C-ot tartunk. Ha csak két fokkal hidegebb hűtőnk, már kb. 5 000 forinttal nő az éves villanyszámlánk!

...ügyelni arra, hogy a hűtőgép hátsó, hőleadó rácsa szabadon szellőzzön és tiszta legyen. A lerakodó port legalább félévente töröljük le!

...ellenőrizni, nem jegesedett-e el a hűtőszekrény? A jégréteg rontja a gép hatásfokát és növeli fogyasztását!
Ha például 2 cm vastag jégréteg rakódott le a mélyhűtő fiókban, akár évi 3 000 Ft-tal többet fogyaszt! Olvasszuk rendszeresen a jégréteget!

...lehetőleg egyszerre kivenni a hűtőből azt, amire szükségünk van – kerülve az ajtó fölösleges nyitogatását. Ugyanis minden ajtónyitáskor meleg levegő tódul a hűtőbe, amit le kell hűteni.

...letörölni a vizet az élelmiszerről fagyasztás előtt. A fagyasztásra szánt élelmiszereknek legyen minimális a víztartalma. 1 kg víz lefagyasztása többször annyi energiát igényel, mint 1 kg száraz anyagé.

...ügyes csomagolással elkerülni, hogy a fagyasztóban sokat kelljen keresgélni. Így a hűtőgép ajtaja rövidebb ideig van nyitva.

...ellenőrizni, hogy jól záródik-e a hűtőszekrény ajtaja. Ha egy papírdarabkára rácsukjuk az ajtót és az szoros, nem csúszik ki, jó a zárás. Ellenkező esetben az az olcsóbb, ha kicseréljük a szigetelőcsíkot.

...pincében, veremben, kamrában tárolni a zöldségféléket, gyümölcsöket – ez egyáltalán nem fogyaszt energiát...

...és mégis sokat spórolhat a konyhában!

Egy kis hűtőtörténet...

A fennmaradt írásos emlékek egyértelmű bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a hűtés iránti igény egyidős az emberiség történetével. Már évezredekkel ezelőtt is használták a jeget és a havat italok, ételek, sőt lakóhelyiségek hűtésére. A híres ókori orvos, Hippokratész egyes források szerint elítélte és az egészségre károsnak tartotta a „jégbe hűtött” italok fogyasztását… A hadvezér, Nagy Sándor viszont Perzsiából szállíttatott jeget, hogy a borokat hűtve fogyaszthassák.

A hó és a jég használata mellett az egyiptomiak a víz száraz levegőbe történő bepárologtatását használták hűtésre, erről tanúskodnak egyes kb. Kr.e. 2500-ből származó falfestmények.

A Kr.e. kb. 4.században Indiában már azt is tudták, hogy a vizet só hozzáadásával hűteni lehet.

Ezen kezdeti hűtési technikák fejlődtek később tovább. A középkori Olaszországban és Spanyolországban a vizet már szalmiáksóval hűtötték.

Farenheit pedig hó és szalmiáksó keverékével állította elő az akkor legalacsonyabbnak tartott hőmérsékletet, amely hőfokskálájának alapját képezte.

Ami az egyiptomi technika továbbfejlesztését illeti, a víz párologtatását idővel a víznél kisebb hőmérsékleten párolgó folyadékok váltották fel. Ezeket a közegeket hívjuk ma hűtőközegeknek. Azért, hogy az elvesztésüket elkerüljék, az elpárologtatás után egy csőrendszeren át egy kompresszorba vezették ezeket az anyagokat, majd újra cseppfolyósították őket.

Az első ilyen kompresszoros hűtőgépet az amerikai Jakob Perkins szabadalmaztatta 1834-ben. Ez a készülék etiléterrel működött. Az ammóniát, mely jelentős fejlődést eredményezett, Ferdinand Carré alkalmazta először 1867-ben.

A korabeli hűtőgépek azonban hatalmasak voltak és működtetésük állandó felügyeletet igényelt, gyakorlatilag kézzel nyitották és zárták őket. Áttörést a XIX. század végén megjelenő villanymotor jelentett, melynek eredményeként a XX. század elején Amerikában kifejlesztettek egy olyan kisméretű hűtőberendezést, amelyet az eddig használt jégszekrénybe lehetett építeni, s a villannyal működött.

A fejlődés következő lépését a freon mint hűtőközeg feltalálása eredményezte a 30-as években. Ez a szénhidrogén-származék egy szagtalan, nem mérgező, nem éghető, nem robbanó gáz, melynek használatával rohamosan terjedtek a korábbiaknál sokkal biztonságosabb, kisméretű kompresszoros hűtőberendezések (a korábban alkalmazott hűtőközegek ugyanis többségükben veszélyes, robbanékony anyagok voltak).

A XX. század végén azonban a freon-korszaknak is leáldozóban volt a csillaga, hiszen kiderült, hogy ez az anyag nagymértékben környezetszennyező és károsítja az ózonréteget. Ezért napjainkban a technológia jelentős mértékben a környezetvédelmi céloknak megfelelő megoldásokat részesíti előnyben.


Fontos fogalmak

Hűtés – az élelmiszerek alacsony hőmérsékleten (+4 – -6 fok között) történő tárolása. A hűtés az enzimek működését és a mikroorganizmusok szaporodását lassítja.

Mélyhűtés – élelmiszerek nagyon alacsony hőmérsékleten (-18 fok) alatt történő tárolása

Gyorsfagyasztás – élelmiszerek -18 fok alatt kis adagokban (max. 2 kg) történő lefagyasztása (ez azért fontos, hogy a nyersanyagokban levő vízkristályok nem szúrják át a sejtfalat)

No frost – olyan hűtőszekrény, ahol a készülék falára nem rakódik pára és jég, mert a rendszer levegőáramoltatás segítségével ezt megakadályozza. Így a masinát nem kell rendszeres időközönként leolvasztani.

Visszamelegedési idő – azt az időtartamot jelzi, amíg a fagyasztóban tartott élelmiszerek nem károsodnak áramszünet esetén. Tipp: ha áramszünet esetén nem nyitjuk ki a fagyasztó ajtaját és tele van a rakodótér, akár 2-4 napig is elállhat benne az étel. Ha félig van a fagyasztó, akkor ez az idő 1 nap.

FCKW free – freon-mentes, vagyis ez azt jelenti, hogy a hűtőgép hőszigetelésének anyaga és a hűtőközeg nem tartalmaz freont, vagyis környezetbarát (a szóösszetétel némiképp furcsának mondható, tekintettel arra, hogy egy német rövidítés és egy angol szó összekapcsolásából keletkezett, angolul CFC-free lenne a helyes jelölés)

Klímaosztályok – azt a környezeti hőmérséklet-tartományt jelölik meg, amelyben a hűtőgép biztonságosan üzemeltethető

SN +10 és + 32 fok között
N +16 és +32 fok között
ST +18 és +38 fok között
T +18 és +43 fok között
* jelölések – a fagyasztó vagy egyes tároló rekeszeinek minősítése az alábbiak szerint:

* -6 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten az élelmiszer kb. egy hétig tárolható (ez jelöli a legalacsonyabb minőséget, ma már gyakorlatilag nem létezik a piacon)
** -12 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten az élelmiszer kb. 1-2 hétig tárolható
*** -18 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten történő élelmiszer-tárolásra alkalmas tároló, mely szintén megfelelő maximum 1kg mennyiségű étel lefagyasztására
**** az ilyen jelöléssel ellátott rekesz alkalmas az élelmiszer -18 fokon vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten több hétig történő tárolására és nagyobb mennyiségek lefagyasztására