(forrás: www.4 szoba.hu)
Egyszer minden háztartási gép „életében” eljön az idő, amikor állapota vagy magas fogyasztása miatt pályafutása véget ér. Nem mindegy azonban, hová kerülnek ilyenkor a régi „családtagok”, ugyanis veszélyes hulladéknak számítanak, és újra lehet őket hasznosítani.
A lomtalanítások idején kívül is számos kiszolgált hűtővel, mosógéppel és más készülékkel találkozunk az utcán, a településék külterületein, és még az erdőkben is felbukkannak az illegális szemétkupacokban. Az, hogy tulajdonosuk így oldotta meg az „elszállításukat”, azért is komoly probléma, mert ezek a hulladékok speciális feldolgozást igényelnek.
Az 1990-es évek elejéig a hűtőgépek készítéséhez például olyan anyagokat is felhasználtak, amelyek a készülékek nem megfelelő bontása esetén a levegőbe jutva károsítják az ózonréteget, és jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez (pl. freon, klorofluorokarbonátok). Ezeket az anyagokat már betiltották az Európai Unióban, de a háztartásokban még mindig sok régi készülék működik, és sajnos jó néhány kerül közülük az utcára, ahol a „bontásra” nem a megfelelő, környezetkímélő körülmények között kerül sor.
Új jogszabály, új rendszer
A CECED Magyarország Egyesülés adatai szerint az EU-ban jelenleg 188 millió régi, kevéssé energiahatékony készülék van a háztartásokban, Magyarországon pedig 43 százalék a 8 évesnél idősebb berendezések aránya. A hetvenes-nyolcvanas években gyártott, esetleg még működő hűtők például katasztrofális hatással vannak a rezsire, ezért nem érdemes ragaszkodni egy elavult, energiafaló családi ereklyékhez.
"Az elektronikai hulladék visszavételéről és feldolgozásáról szóló irányelvet Magyarország 2004-ben ültette át a nemzeti jogrendbe, és ennek megfelelően az elmúlt években a gyártói felelősség elve alapján kiépült az elektronikai hulladékok visszavételének és korszerű feldolgozásának rendszere, melyet a gyártók által alapított ún. koordináló szervezetek működtettek" - mondta Mészáros Fanni, a CECED Magyarország Egyesülés cégvezetője. Az a gyártó, amely teljesítette a hulladékgazdálkodási kötelezettségét, mentesült a termékdíj megfizetése alól. Ez a rendszer 2012. január 1-től megváltozott, a háztartási gépek gyártóinak termékdíjat kell fizetni, ez minden háztartási gép esetében kilogrammonként 50 forintot jelent.
A gépek begyűjtését és a hulladék környezetbarát feldolgozását a korábbi gyártói koordináló szervezetek helyett az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) vállalja át a gyártóktól. Az OHÜ kizárólagosan jogosult az e-hulladékok elszállításának és környezetbarát feldolgozásának a megszervezésére.
Ne tegyük az utcára!
Ha úgy döntünk, új készüléket vásárolunk, nem árt tudni, hogy a kereskedő köteles ingyen visszavenni a régi gépet. Az sem jelenthet problémát, ha egy termetes hűtőszekrénytől kell megszabadulnunk, hiszen az új készülék házhoz szállításakor kérhetjük a régi gép elvitelét is. Más a helyzet, ha nem vásárolunk új készüléket, csak egyszerűen meg akarunk válni egy feleslegessé vált egy régi géptől. Ilyenkor a legközelebbi hulladékudvarban adhatjuk le a háztartási gépet. Érdemes a beszállítás előtt érdeklődni, hogy pontosan milyen gépeket vesznek át. A hulladékudvarok listája itt található.
A megfelelően begyűjtött használt háztartási gépek egy hulladékkezelő telephelyre kerülnek, ahol az európai sztenderdeknek megfelelő modern technológiával dolgozzák fel őket. A még újrahasznosítható részek (ez kb. 75 százalék) visszakerülnek a gyártási folyamatokba, a véglegesen hulladékká vált anyagok pedig környezetkímélő módon megsemmisítésre és ártalmatlanításra kerülnek, mondta Mészáros Fanni. A cél, hogy minél kevesebb környezetet károsító anyag kerüljön a természetbe, és minél kevesebb szemét keletkezzen.
