Mi az a hulladékkezelési díj?
A CECED Magyarország Egyesülés állásfoglalás iránti kérelme a forgalomba hozatal értelmezéséről
A KvVM állásfogalása a forgalomba hozatal értelmezéséről
Az EU határozata a hűtőgépek ökocímkéjéről
Az Európai Unió 2002/96/EC irányelve (a továbbiakban: „Irányelv”) Magyarország számára azt a kötelezettséget írta elő, hogy 2008-ra el kell érnie, hogy évente 4kg/fő elektronikai hulladék kerüljön feldolgozásra. Az Irányelv magyar jogba történő átültetését a 264/2004 (IX.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) valósította meg, amikor 2004. október 8-án hatályba lépett, megadva az elektronikai hulladékok kezelése rendszerének alapvető jogi kereteit. A Rendelet szerint az elektronikai hulladékok kezelése a gyártó vállalatok kötelezettsége (ez a gyártói felelősség elve), akik ezen kötelezettségüknek három módon tehetnek eleget: (i) önállóan, (ii) a kötelezettséget szerződés alapján hulladékkezelő cégre átruházva, vagy (iii) egy ún. hulladékkezelést koordináló szervezethez történő csatlakozás útján. Az európai már működő rendszerek (pl. holland, belga) tapasztalatai azt mutatták, hogy ez utóbbi harmadik megoldás biztosítja a leghatékonyabb és leggazdaságosabb megoldást, hiszen minél több cég fog össze az adott cél érdekében, annál inkább csökkenthetők a hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek. Így Magyarországon is a releváns jogszabály hatályba lépése óta (azaz 2004. október 8. óta) már több ilyen kezelést koordináló szervezet is létrejött és megkezdte működését. A Rendelet előírja, hogy az adott évben a gyártó – az előző évi kibocsátása alapján – mekkora mennyiségű elektronika hulladék kezelését köteles a felügyelő hatóságok felé igazolni. Ezek az arányok évről évre növekvő tendenciát mutatnak, háztartási nagygépek esetében például 2005-re 9%, 2006-ra 18%, 2007-re pedig már 27% van előírva). A kezelést koordináló szervezethez csatlakozó gyártó cégek adatot szolgáltatnak a szervezet felé az előző évi kibocsátásukról, s mindezen adatok birtokában a kezelést koordináló szervezet gondoskodik évente minimálisan akkora mennyiségű elektronikai hulladék kezeléséről, hogy a mennyiségeket a csatlakozó partnerek számára lebontva, azok mindegyike részére biztosítva legyen a jogszabályi kötelezettség teljesítése.
Mi az a hulladékkezelési díj?
Az Irányelv, és annak alapján a Rendelet is lehetőséget ad a gyártó cégek számára, hogy új készülék értékesítésekor az ún. történelmi hulladékok (vagyis a 2005. augusztus 13-a előtt gyártott elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladékok) kezelési költségének alapján meghatározott összeget elkülönítetten[1] feltüntessék az árban. Erre a jogszabály azért adott lehetőséget a gyártóknak, mert egy utólagos kötelezettséget állapított meg számukra. Amikor a történelmi hulladékká váló készüléket a gyártó piacra helyezte, annak ára meghatározásakor még nem kalkulált azzal a most megállapított kötelezettséggel, hogy a készülék hulladékká válásakor ő lesz köteles gondoskodni annak kezeléséről. Azonban erre az elkülönített díjfeltüntetésre a jogalkotó határidőt szabott: 2011. február 13., (kivéve nagyháztartási gépek esetében, mert ekkor 2013. február 13.), tekintettel arra, hogy feltehetően ezen időszak alatt válnak majd hulladékká a 2005. augusztus 13. előtt a piacra helyezett készülékek.
Mivel a hulladékkezelési díj feltüntetése a ténylegesen végzett hulladékkezelési tevékenységhez kapcsolódik, hiszen alapelveit tekintve annak költségei által meghatározott, így erre a gyártó cégek jogosultak attól a pillanattól, hogy ezen tevékenységet megkezdik. Itt tehát nem az augusztus 13-a szerepel bűvös dátumként, hanem a tényleges tevékenység megkezdése biztosít jogalapot a gyártóknak. Joggal merül fel a kedves Fogyasztóban a kérdés: akkor itt most megint egy olyan tevékenységről van szó, amit nekem fogyasztónak kell megfizetni és ezért drágább lesz a mosógép és a hajszárító? Ha a kérdésre csak egyszerűen igennel válaszolunk, akkor nem tájékoztattuk megfelelően a kedves Fogyasztót. Egyrészt, mert azt is tudni kell, hogy egy koordináló szervezet létrehozása minimum 75 millió forint törzstőkét ír elő, ez az alapító gyártó cégek vagyoni hozzájárulásából áll. Másrészt a célokat is figyelembe kell vennünk, amikor azt szeretnénk megválaszolni, hogy miért fizetünk többet egy adott termékért, például egy hajszárítóért kb. 80-Ft-tal vagy egy porszívóért kb. 200 Ft-tal. Azért, mert biztosak lehetünk abban, hogy a régi készülék többé nem az erdő szélén végzi, nem szennyezi a környezetet, mert a gyártók gondoskodnak arról, hogy az a megfelelő módon hasznosításra kerüljön. Azért, mert tudjuk, hogy ha majd néhány év elteltével megint új készüléket vásárolunk, akkor ezt a most újonnan vásároltat a kereskedő ingyen köteles lesz tőlünk visszavenni, és ez sem kerül majd egy erdő széli szemétdomb tetejére. Azért, mert tudnunk kell, hogy ha a gyártó nem teljesíti a hulladékkezelési kötelezettségét, akkor köteles termékdíjat fizetni, amelyet figyelembe kell vennie az ár meghatározásakor, s amely viszont többszöröse lenne a hulladékkezelési díj mértékének. Azért, mert tudjuk, hogy mindezzel részesei és együttműködő partnerei leszünk egy olyan rendszernek, mely végre megoldást jelent a hulladékkezelés jelenlegi problémáira, melynek eredményeként tisztább és egészségesebb környezetben élhetünk mi és gyermekeink. Hát nem ér meg ennyit az a 80 Ft?
[1]Fontos megemlíteni, hogy a Rendelet szerinti elkülönített feltüntetés azt jelentené, hogy a gyártók által a nagykereskedelmi számlán elkülönítetten megjelenített tételt a kereskedő a fogyasztó felé is elkülönítetten jeleníti meg, vagy a számlán, vagy az árcédulán, éppen a fogyasztók tájékoztatása céljából, ennek biztosítása azonban még a gyártók és a fogyasztóvédelem összefogását igényli, mert jelen pillanatban a gyakorlat még nem tökéletes ezen a téren, ugyanis a kereskedők egyenlőre nem kommunikálják tovább a díjat a fogyasztók felé.
A CECED Magyarország Egyesülés állásfoglalás iránti kérelme a forgalomba hozatal értelmezéséről:
Dr. Csom József Főosztályvezető Úr részére
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály
1011 Budapest, Fő utca 44-50.
Budapest, 2005. december 20.
Tárgy: Állásfoglalás iránti kérelem a 16/2004. (X.8.) KvVM rendelettel kapcsolatban
Tisztelt Minisztérium!
A
CECED Magyarország Háztartási Gép Gyártó és Forgalmazó Érdekérvényesítő
és –képviselő Egyesülés (a továbbiakban: „CECED Magyarország”)
cégvezetőjeként azzal az
fordulok a Tisztelt Minisztériumhoz, hogy legyenek kedvesek kifejteni, hogy a 16/2004. (X.8.) KvVM. rendelet
(a továbbiakban: „Rendelet”) alkalmazásakor mi minősül forgalomba hozatalnak.
A. A kérdéses jogszabályi rendelkezés
„2.§ (1) 2006. július 1. napjától nem hozható forgalomba
olyan elektromos berendezés, amely – a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel – ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot,
polibrómozott-bifenilt (PBB), polibrómozott-difenil-étert (PBDE), vagy
kadmiumot tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik
a) az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm e rendelet mellékletében meghatározott alkalmazására;
b)
az olyan elektromos berendezésre, amelyet 2006. július 1-jét megelőzően
az Európai Unió valamely tagállamában már forgalomba hoztak.”
B. Háttérszabályok
A
Rendelet az 5.§-ban található rendelkezés szerint az Európai Parlament
és a Tanács az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus
berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január
27-i 2002/95/EK irányelvének (a továbbiakban: „RoHS irányelv”) való
megfelelést szolgálja. A RoHS irányelv nem tartalmaz definíciót a „put
on the market” terminus technicusra. Ugyanakkor az Európai Bizottság
által elkészített iránymutatás, mely Frequently Asked Questions on
Directive 2002/95/EC (RoHS) and 2002/96/EC (WEEE) néven ismert (a
továbbiakban: „FAQ”) a 2.1 pontjában tartalmaz magyarázatot arra
vonatkozóan, hogy mit kell „put on the market”-nek tekinteni. Az
említett pont hivatkozik a New Approach and Global Approach szabályozás
„placed on the market” terminus technicusára is. Eszerint azt a
legelső tranzakciót kell ”put on the market”-nek/”placed on the
market”-nek/”forgalomba hozatalnak” tekinteni, aminek eredményeként a
termék legelőször elérhetővé válik a Közösség piacán. További részletszabályként említi a hivatkozás, hogy a tranzakció történhet a
gyártó, vagy a gyártó Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott
képviselője által a Közösségben székhellyel rendelkező importőrnek vagy
a közösségi piacon a termék forgalmazására jogosult személynek történő
átadással. Az átadás lehet tényleges, fizikai átadás vagy tulajdonjog átruházás. Az átadás további jellemzője, hogy történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen, továbbá bármilyen jogcímen (akár adásvétel, bérlet, ajándék stb.). Fontos információ, hogy a szabályozásnak megfelelőséget az egyes termékek esetén kell biztosítani, nem pedig egy adott termékcsoport piaci bevezetése számít forgalomba hozatalnak.
C. A CECED Magyarország álláspontja
Mivel
a RoHS irányelvhez hasonlóan a Rendelet sem tartalmaz definíciót arra
vonatkozóan, hogy mit kell forgalomba hozatalnak tekinteni, így a CECED
Magyarország álláspontja szerint a FAQ-ban is hivatkozott Európai Unió
New Approach and Global Approach értelmezése az irányadó értelmezés.
D. Kérelem
Kérem a Tisztelt Minisztériumot, hogy állásfoglalásában az alábbi kérdésekre legyen szíves kitérni:
(i)
A Rendelet szempontjából a forgalomba hozatal terminus technicus
megítélésekor a FAQ-ban is hivatkozott Európai Unió New Approach and
Global Approach értelmezést tartja-e irányadónak?
(ii) Ha nem, akkor mi a helyes értelmezés, mit kell forgalomba hozatalnak tekinteni?
(iii) Ha igen, akkor legyen szíves megerősíteni, hogy a CECED Magyarország értelmezése az alábbi
gyakorlati példákban helytálló:
| A tranzakció rövid leírása | A CECED Magyarország álláspontja | A KvVM álláspontja | |
| 1. | X vállalat EU tagállami gyárából (pl. Németország, X GmBH) X magyar leányvállalatának raktárába (X Kft.) történő átadás | Forgalomba hozatalnak minősül1 | |
| 2. | X vállalat EU tagállami gyárából (pl. Németország, X GmBH) Y magyar forgalmazónak (Y Kft.) történő átadás2 | Forgalomba hozatalnak minősül | |
| 3. | Az 1. és 2. eset folytatásaként X vagy Y Kft. által egy magyar kereskedőnek (pl. Media Markt, Cora, Tesco stb.) történő átadás (eladás) | Nem minősül forgalomba hozatalnak, mert a termék az előző tranzakció (1. és 2. esetben kifejtett) által „került forgalomba”3 | |
| 4. | Az 1. és 2. eset folytatásaként X vagy Y Kft. által egy magyar fogyasztónak történő közvetlen értékesítés | Nem minősül forgalomba hozatalnak, mert a termék az előző tranzakció (1. és 2. esetben kifejtett) által „került forgalomba”4 |
1 Tehát ha nem felel meg a termék a Rendeletben foglaltaknak, akkor 2006. július 1. előtt kell ezt a tranzakciót lebonyolítani
2 Tehát ha nem felel meg a termék a Rendeletben foglaltaknak, akkor 2006. július 1. előtt kell ezt a tranzakciót lebonyolítani
3
Tehát a termék akkor is értékesíthető a kereskedőnek, ha nem felel meg
a Rendeletben foglaltaknak, hiszen a forgalomba hozatal időben, 2006.
július 1. előtt megtörtént
4 Tehát a termék akkor is
értékesíthető a kereskedőnek, ha nem felel meg a Rendeletben
foglaltaknak, hiszen a forgalomba hozatal időben, 2006. július 1. előtt
megtörtént
(iv) Az értelmezés során a tényleges fizikai
átadás és tulajdonjog átruházás vagylagos feltételek a forgalomba
hozatal megítélésekor.
(v) A tulajdonjog átruházása nem feltétele a forgalomba hozatal megtörténtének, ha a tényleges fizikai átadás megtörténik.
(vi)
Ha a fenti két kérdésre NEM a válasz, tulajdonjog átruházásának minősül
X GmBH és X Kft. között ingyenesen létrejött termékátadás (vagyis a
cégcsoporton belüli, de különböző jogi személyek közötti tranzakció)?
(vii)
Tulajdonjog átruházásnak, s ezáltal forgalomba hozatalnak minősül X
GmBH és X Kft. vagy Y Kft. között létrejött tulajdonjog átruházásról
szóló szerződés megkötése a termékek tényleges fizikai átadása nélkül?
Amennyiben
a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdésük lenne, vagy az
állásfoglalás elkészítéséhez bármilyen segítséget tudok nyújtani,
szívesen állok a Tisztelt Kollégák rendelkezésére, kérem keressenek
bizalommal.
Tisztelettel:
Dr. Mészáros Fanni
Cégvezető
CECED Magyarország Egyesülés
1012 Budapest, Márvány u. 18.
Tel.: 224 7735
Fax: 224 7736
Mobil: 20/ 912 0470
Email: fanni.meszaros@cecedhu.hu
A KvVM állásfoglalása a forgalomba hozatal értelmezéséről:
AZ EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA
(2004. április 6.)
a hűtőgépekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos módosított ökológiai feltételek megállapításáról és a 2000/40/EK határozat módosításáról
(az értesítés a B(2004) 1414. számú dokumentummal történt)(EGT vonatkozású szöveg)
(2004/669/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszeréről szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére, az Európai Unió ökocímkebizottságával folytatott konzultációt követően,mivel:
(1) Az 1980/2000/EK rendelet értelmében közösségi ökocímke ítélhető oda annak a terméknek, amely olyan jellemzőkkel bír, amely képessé teszi arra, hogy jelentősen hozzájáruljon a kulcsfontosságú környezetvédelmi szempontokkal kapcsolatos előrelépéshez.
(2) Az 1980/2000/EK rendelet előírja, hogy termékcsoportonként különleges ökocímke-odaítélési kritériumokat kell létrehozni.
(3) A rendelet azt is előírja, hogy át kell tekinteni az ökocímke-odaítélési kritériumokat, valamint az ezekkel a kritériumokkal kapcsolatos értékelési és igazolási követelményeket,jóval az érintett termékcsoport számára meghatározott kritériumok érvényességi időszakának vége előtt.
(4) Célszerű, hogy a piac fejlődésére való reagálás céljából áttekintsék a hűtőgépekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 1999. december 16-i 2000/40/EK bizottsági határozat (2) által előírt ökológiai feltételeket.
Ezzel egyidejűleg az említett határozat érvényességi időtartamát módosítani kell.
(5) Új határozatot kell elfogadni, amely meghatározza az említett termékcsoport ökológiai feltételeit, amelynek hároméves időtartamra kell érvényesnek lennie.
(6) Célszerű nem több, mint tizennyolc hónap átmeneti időszakot engedni azoknak a gyártóknak a számára,amelyek gyártmányai 2004. május 1-je előtt nyerték el az ökocímkét, vagy amelyek az említett dátum előtt folyamodtak az odaítélésért oly módon, hogy elegendőidejük legyen termékeik módosítására az új feltételeknek való megfelelés céljából.
(7) Az ebben a határozatban előírt intézkedések az Európai Uniónak az 1980/2000/EK rendelet szerint létrehozott ökocímke-bizottsága által tervezetként kialakított feltételeken alapulnak.
(8) Az ebben a határozatban előírt feltételek összhangban állnak az 1980/2000/EK rendelet 17. cikke szerint létrehozott bizottság véleményével,L 306/16 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.10.2.
(1) HL L 237., 2000.9.21., 1. o.
(2) HL L 13., 2000.1.19., 22. o. A 2004/214/EK határozattal (HL L 67., 2004.3.5., 23. o.) módosított határozat.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Abból a célból, hogy az 1980/2000/EK rendelet értelmében közösségi ökocímkét ítéljenek oda hűtőgépek számára, a készüléknek a 2. cikk szerint meghatározott „hűtőgépek” termékcsoportba kell tartoznia, és meg kell felelnie az ennek a határozatnak a mellékletében előírt ökológiai feltételeknek.
2. cikk
A „hűtőgépek” termékcsoport magában foglalja az összes elektromos, hálózatról üzemelő háztartási hűtőgépet, fagyasztott élelmiszer tárolására szolgáló szekrényt, élelmiszerfagyasztót és ezek kombinációit. Az olyan készülékek, amelyek más energiaforrásokat,pl. akkumulátorokat is használhatnak, ki vannakzárva.
3. cikk
Adminisztratív okokból a „hűtőgépek” termékcsoport számára kijelölt kódszám „012”.
4. cikk
A 2000/40/EK határozat 3. cikke helyébe az alábbi szöveg lép:
„3. cikk
Ezt a határozatot 2004. április 30-ig kell alkalmazni”.
5. cikk
Ezt a határozatot a 4. cikk kivételével 2004. május 1-jétől 2007. május 31-ig kell alkalmazni.
Azok a gyártók, amelyek termékei a „hűtőgépek” termékcsoportba esnek, és amelyek számára 2004. május 1-je előtt ítélték oda az ökocímkét, 2005. október 31-ig tovább használhatják ezt a címkét.
Azok a gyártók, amelyek termékei a „hűtőgépek” termékcsoportba tartoznak, és amelyek e termékek vonatkozásában 2004. május 1-je előtt kérelmezték az ökocímke odaítélését, megkaphatják az ökocímkét a 2000/40/EK határozatban előírt feltételek szerint. Ilyen esetekben a címkét 2005. október 31-ig használhatják.
6. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2004. április 6-án.
a Bizottság részéről
Margot WALLSTRÖM
a Bizottság tagja
2004.10.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 306/17
MELLÉKLET
ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK
KERETRENDSZER
Az ökocímke elnyeréséhez a készüléknek meg kell felelnie e melléklet kritériumainak, amelyeknek a célja a következők ösztönzése:
— az energiafogyasztás csökkentésével az energiafelhasználással kapcsolatos környezetkárosodás és kockázatok (globális felmelegedés, savasodás, nem megújuló energiaforrások kimerülése) csökkentése,
— a potenciális ózonlebontók és más veszélyes anyagok csökkentésével az ilyen anyagok használatával kapcsolatos környezetkárosodás és kockázatok csökkentése,
— az olyan anyagok használatával kapcsolatos környezetkárosodás és kockázatok csökkentése, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
Mindezeken kívül a kritériumok elősegítik a legjobb gyakorlat alkalmazását (optimális környezethasználat) és növelik a fogyasztók környezettudatosságát.
Továbbá a műanyag elemek megjelölésével a készülékek újrafeldolgozását ösztönzik.
Az illetékes testületek számára ajánlott, hogy a kérelmek elbírálásánál és az e mellékletben szereplő kritériumok betartásának ellenőrzése során vegyék figyelembe az olyan elismert környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazását, mint az EMAS vagy az ISO 14001 (megjegyzés: ezeknek a rendszereknek az alkalmazása nem kötelező).
ALAPVETŐ KRITÉRIUMOK
1. Energiamegtakarítás
A készüléknek a 2003/66/EK irányelvvel módosított 94/2/EK irányelvben meghatározott A+ o A++ energiahatékonysági osztályba kell tartoznia.
A kérelmezőnek be kell nyújtania a 2003/66/EK bizottsági irányelvvel módosított 94/2/EK bizottsági irányelv 2. cikkének 1. bekezdésében hivatkozott műszaki dokumentáció egy másolatát. Ez a dokumentáció az EN 153-nak megfelelően elvégzett, legalább három energiafogyasztási mérésről szóló jelentést tartalmaz, amelyet magának kell elvégeznie a CECED Működési Kódexében részletezett vizsgálati irányelveknek megfelelően. E mérések számtani átlagának a fent említett követelménynél kisebbnek vagy azzal egyenlőnek kell lennie. Az energiafogyasztási címkén feltüntetett érték nem lehet kisebb, mint ez az átlagérték és az energiafogyasztási címkén feltüntetett energiahatékonysági osztálynak meg kell felelnie ennek az átlagértéknek.
2. A hűtőközegek és a habképzők ózonlebontó potenciáljának (ODP) csökkentése
A hűtőkörben lévő hűtőközegeknek és a készülék hőszigeteléséhez felhasznált habképző szereknek nullával egyenlő ózonlebontó potenciállal kell rendelkezniük.
A CFC-k és a HCFC-k hűtőközegként és habképző közegként való alkalmazása új berendezésekben és ezek forgalomba hozatala a 2037/2000/EK rendelet értelmében nem megengedett.
3. A hűtőközegek és a habképző szerek globális felmelegedési potenciáljának (GWP) csökkentése
A hűtőkörben lévő hűtőközegeknek és a készülék hőszigeteléséhez felhasznált habképző szereknek 15-nél kisebb
vagy azzal egyenértékű globális felmelegedési potenciállal kell rendelkezniük (CO2-egyenértékben minősítve 100
éves időszak alatt).
A kérelmező nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel-e ezeknek a követelményeknek. A kérelmező és/vagy szállítója (szállítói) megfelelő módon közli (közlik) az alkalmazást vizsgáló illetékes testülettel, hogy milyen hűtőközeget és habképző szert használt (használtak), valamint közli (közlik) az ezek globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó részleteket.
KIEGÉSZÍTŐ KRITÉRIUMOK
4. Az élettartam meghosszabbítása
A gyártás leállításától számított 12 évig garantálni kell a kompatibilis pótalkatrészek és a szerviz elérhetőségét.
A kérelmező nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel ezeknek a követelményeknek.
L 306/18 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.10.2.
5. Visszavétel és újrahasznosítás
A gyártónak újrafelhasználás céljából díjmentes visszavételt kell kínálnia a készülékre és kicserélt alkatrészeire a
felhasználó által szennyezett darabok kivételével (pl. gyógyászati vagy nukleáris létesítményekből származó hűtőgépek).
Ezen túlmenően a készüléknek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
5.1. A gyártó figyelembe veszi a hűtőgép szétszerelését és szétszerelési jelentést készít. Egyebek mellett ez a jelentés igazolja, hogy
— a csatlakozások könnyen megtalálhatók és hozzáférhetők,
— az elektromos szerelvények könnyen megtalálhatók és szétszerelhetők,
— a termék könnyen szétszerelhető általánosan használt szerszámokkal,
— az inkompatibilis és veszélyes anyagok elkülöníthetők.
5.2. Az 50 grammnál nehezebb műanyag alkatrészeknek állandó anyagazonosító jelzéssel kell rendelkezniük az ISO
11469-nek megfelelően. A feltételek nem vonatkoznak az extrudált műanyag alkatrészekre.
5.3. A műanyag alkatrészek nem tartalmazhatnak PBB vagy PBDE égésgátló anyagokat. A műanyag alkatrészek nem tartalmazhatnak 10–13 szénatomnál nagyobb lánchosszúságú és 50 tömegszázaléknál nagyobb klórtartalmú klórparafin égésgátló anyagokat (CAS no. 85535-84-8). A kérelmező nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek.
5.4. A 25 grammnál nehezebb műanyag alkatrészek nem tartalmazhatnak olyan égésgátló anyagokat vagy olyan készítményeket, amelyekhez az ökocímke alkalmazásának időpontjában bármely kockázati mondatot hozzárendelik.
Egészségre veszélyes:
R45 (rákot okozhat)
R46 (örökölhető genetikus károsodást okozhat)
R60 (a fogamzó- vagy nemzőképességet károsíthatja)
R61 (a magzatot károsíthatja)
Környezetre veszélyes:
R50 (vízi szervezetekre nagyon mérgező)
R50/R53 (vízi szervezetekre nagyon mérgező, hosszú távú káros hatással lehet a vízi környezetre)
R51/R53 (vízi szervezetekre mérgező, hosszú távú káros hatással lehet a vízi környezetre)
amint azt a 67/548/EGK (1) tanácsi irányelv meghatározza.
Ez a követelmény nem érvényes az olyan égésgátló anyagokra, amelyek az alkalmazás során megváltoztatják kémiai jellegüket és ezt követően már nem tartoznak a fent felsorolt bármely R mondat osztályába, és akkor sem, ha a kezelt részben az égésgátló anyag kevesebb mint 0,1 %-a őrzi meg alkalmazása előtti formáját. Minden alkalmazott égésgátló anyagot azonosítani kell az odaítélésben illetékes testülethez benyújtott ökocímke-kérelmezési dokumentumban (névvel és CAS-számmal).
5.5. Az alkalmazott hűtőközeg és a hőszigeteléshez felhasznált habképző szer típusát fel kell tüntetni a készüléken a
típustáblán vagy annak közelében, lehetővé téve az esetleges későbbi újrahasznosítást.
Az 5.1., 5.2., 5.3. és 5.5. kritériumokra való hivatkozással a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a készülék megfelel ezeknek a követelményeknek. A kérelmező átadja a kérelmet értékelő illetékes testületnek a szétszerelési jelentés egy példányát. A kérelmező és/vagy szállítója vagy szállítói jelzik az illetékes testület számára, hogy milyen hűtőközegeket és habosító szereket használnak.
2004.10.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 306/19
(1) HL L 196., 1967.8.16. 1. o. A 2004/73/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2004.4.30. 1. o.) módosított irányelv.
Hivatkozva az 5.4. feltételre, az alkalmazott égésgátló anyagok, ha vannak ilyenek, nem rendelhetők hozzá a fenti kockázati mondatokhoz, vagy nem szerepelhetnek a 67/548/EGK irányelv 1. mellékletében, vagy annak a veszélyes anyagok osztályba sorolására, csomagolására és címkézésére vonatkozó későbbi módosításaiban. Minden 25 grammnál nagyobb tömegű műanyag alkatrészben alkalmazott égésgátló anyagot meg kell nevezni a kérelem dokumentációjában névvel és CAS-számával.
6. Felhasználói utasítások
A készüléket olyan használati utasítással kell eladni, amely a környezetvédelemnek megfelelő használati tanácsokat
ad, különösen:
6.1. A következő szöveget a fedőlapon vagy az első lapon: „Ez az útmutató információkat tartalmaz a környezeti
hatások minimalizálásának módjáról.”
6.2. Ajánlásokat az optimális energiafelhasználáshoz a készülék üzemeltetésekor, beleértve:
6.2.1. Útmutatásokat a hűtőgép elhelyezésével, illetve telepítésével kapcsolatban, többek között megadva a megfelelő levegőkeringés biztosításához szükséges legkisebb üres tér méreteit a készülék körül, és azt is feltüntetik, hogy ahol a vevőnek lehetősége van, jelentős energiamegtakarítás érhető el, ha a készüléket fűtetlen, vagy kevésbé fűtött helyre állítja.
6.2.2. Tanácsot, hogy a vevő ne tegye a készüléket valamely hőforrás (mint pl. sütő, fűtőtest stb.) mellé vagy közvetlen napsugárzásnak kitett helyre; tanácsot arra vonatkozóan, hogy adott esetben a vevő szigetelje el a készüléket a fali vagy padló alatti hőforrásoktól.
6.2.3. Tanácsot arra vonatkozóan, hogy a termosztát beállítása függ a környezet hőmérsékletétől, és ezért a hőmérséklet beállítását megfelelő hőmérővel ellenőrizzék (magyarázatot arról, hogyan kell ezt elvégezni).
6.2.4. Tanácsot, hogy a forró ételeket hagyni kell lehűlni a készülékbe való behelyezésük előtt, mivel az ételekből távozó gőz hozzájárul az elpárologtató egység eljegesedéséhez, de arról is, hogy a lehűtési időnek azonban a lehető legrövidebbnek kell lennie egészségügyi és higiéniai okokból.
6.2.5. Tanácsot, hogy az elpárologtató egységen nem szabad vastag jégrétegnek lennie, és hogy a rendszeres leolvasztás lehetővé teszi a jégbevonat eltávolítását.
6.2.6. Tanácsot, hogy az ajtó tömítését ki kell cserélni, ha nem zár megfelelően.
6.2.7. Tanácsot, hogy a készülék áthelyezésekor elegendő időt kell hagyni, mielőtt újra bekapcsolják.
6.2.8. Tanácsot, hogy a készülék hátoldalán lévő kondenzátort és a készülék alatti teret pormentesen és konyhai hulladéktól mentesen kell tartani.
6.2.9. Információt, hogy a fent említettek be nem tartása nagyobb energiafogyasztáshoz vezet.
6.3. Tanácsot, hogy a készülék hátoldalán lévő kondenzátor bármely sérülése vagy az egyéb események, amelyek a hűtőközeg környezetbe jutásához vezetnek, kerülendők a lehetséges környezeti és egészségi kockázat miatt. A használat utasításnak kifejezetten meg kell említenie, hogy éles tárgyakat (mint pl. kések, csavarhúzó stb.) nem szabad használni a jég eltávolítására, mert ezek megsérthetik az elpárologtató egységet.
6.4. Információt, hogy a készülék olyan alkatrészeket és anyagokat tartalmaz, beleértve a folyadékokat is, amelyek újrafelhasználhatók és/vagy újrahasznosíthatók.
6.5. Tanácsot arra vonatkozóan, hogy a vevő hogyan veheti igénybe a gyártó visszavételi ajánlatát.
A kérelmező átadja a kérelmet értékelő illetékes hatóságnak a használati utasítás egy példányát.
7. A zajkibocsátás korlátozása
A készülék által kibocsátott, levegőben terjedő zaj hangteljesítményben számolva nem haladhatja meg a 40 dB (A) értéket (1 pW-ra vonatkoztatva).
A készülék zajszintjére vonatkozó információt világosan láthatóan fel kell tüntetni a fogyasztó számára. Ezeket az információkat a hűtőgép energiafelhasználási címkéjén is fel kell tüntetni.
L 306/20 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.10.2.
A zajszintet és a zajszintre vonatkozó információkat a 86/594/EGK (1) tanácsi irányelvnek megfelelően kell jelezni az EN 28960 szabvány szerint.
Ez a feltétel nem érvényes a 9. kategóriában jelzett fagyasztóládákra: „háztartási fagyasztóláda” a 94/2/EK bizottsági irányelv IV. mellékletében.
A kérelmező nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel ezeknek a követelményeknek.
8. Csomagolás
A csomagolásnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
8.1. Minden csomagolóelemnek könnyen, kézzel elkülöníthetőnek kell lennie a különböző anyagok szerint, lehetővé téve az újrahasznosítást.
8.2. Ahol használják, a karton csomagolóanyagnak legalább 80 %-ban újrahasznosított anyagból kell készülnie.
A kérelmező nyilatkozik a fenti követelménynek való megfelelésről, és kérelme részeként mintát biztosít az odaítélést végző illetékes testület számára.
9. Vevőtájékoztatás
Az ökocímkén megjelenő információk
Az ökocímke második rubrikája az alábbi szöveget tartalmazza:
— alacsony energiafogyasztás,
— minimalizált globális felmelegedési potenciál,
— alacsony zajszint.
A kérelmező nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek és átadja az ökocímke egy példányát, ahogy az a csomagoláson és/vagy a terméken és/vagy a kísérő dokumentáción megjelenik.
2004.10.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 306/21
(1) HL L 344., 1986.12.6., 24. o. A 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.
