CECED Magyarország Egyesülés

Mi az a hulladékkezelési díj?

A hulladékkezelési díj a gyártók elektronikai és elektromos berendezésekből származó hulladékok visszavételével, begyűjtésével, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló díjtétel, amely a 264/2004. (IX.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Korm. rendelet”) 19.§ (6) bekezdése értelmében egy meghatározott időszakon át feltüntethető az újonnan eladásra kerülő termékek árában.

Ki minősül gyártónak?

A Korm.rendelet szerint gyártónak minősül (i) a termék előállítója; (ii) ha a terméket az EU-n kívül gyártották, a termék importálója; valamint (iii) a terméket forgalomba hozó, ideértve a terméket saját név alatt továbbforgalmazót is, kivéve, ha a termék eredeti gyártójának neve a terméken feltüntetésre kerül.

Ki fizeti a hulladékkezelési díjat?

A hulladékkezelési díjat a fogyasztó fizeti. A díj elkülönített feltüntetése azért nagyon fontos, mert így a fogyasztó tudja, miért emelkedett a termék ára, miért fizet többet.

Mi a különbség a hulladékkezelési díj és a termékdíj között?

Ki gyűjti a régi készülékeket?

A Korm.rendelet szerint a visszavételi, begyűjtési kötelezettség a gyártókat terheli. A gyártók kezelést koordináló szervezeten keresztül teljesítik ezt a kötelezettségüket. A CECEC Magyarország Egyesülés tagjai esetében ez a kezelést koordináló szervezet az ELECTRO-COORD Magyarország Kht. A gyakorlatban a gyűjtés a kereskedőkhöz a fogyasztók által visszavitt készülékek elszállítását, elszállíttatását, valamint – pályázaton keresztül kiválasztott – begyűjtőkkel kötött szerződés alapján valósul meg.

Mikortól kell gyűjteni a készülékeket?

A gyártók kötelezettsége 2005. augusztus 13-tól lépett érvénybe.

Mi a kereskedők teendője a szabályozás értelmében?

A kereskedő köteles új háztartási berendezés értékesítésekor a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni. Ez a kötelezettség a kereskedőket akkor terheli, ha legalább 35m2 (IT és távközlésiberendezések forgalmazásakor legalább 25 m2, kizárólag rádiótelefonok forgalmazásakor alapterület nagyságától függetlenül) területű eladótérrel rendelkezik. Fontos szabály, hogy a kereskedő a fogyasztótól a berendezés átvételéért díjat nem követelhet, de a fogyasztó ösztönzése érdekében díjat fizethet. Hiszen arról nem szabad megfeledkezni, hogy a fogyasztó csak akkor ajánlhatja fel a régi készüléket, ha azonos használati célú új készüléket vásárol. A kereskedő marketing stratégiáján múlik, hogy ezt a lehetőséget hogyan használja ki. A visszavett termékek ideiglenes elhelyezéséről a kereskedőnek gondoskodnia kell, ezzel kapcsolatban a jogszabály további részletszabályokat nem tartalmaz.

Mi a fogyasztók teendője a szabályozás értelmében?

A fogyasztók új elektromos készülék vásárlásakor felajánlhatják az azonos használati célú régi készüléket a kereskedőnek, aki köteles azt visszavenni. Kérdésként merülhet fel, hogy mi minősül felajánlásnak: csak a készülék boltba visszavétele vagy az otthonról történő elszállíttatása is.

Véleményünk szerint ennek megválaszolását a gyakorlat fogja alakítani, és nyilván a házhozszállítási rendszer keretein belül kerül megszervezésre a régi készülékek elszállítása.

Mikortól kerül feltüntetésre a hulladékkezelési díj?

A hulladékkezelési díjat a CECED Magyarország Egyesülés tagjai 2005. február 1-től vezették be.

Mi történik a kereskedő által visszavett készülékekkel?

A készülékek elszállíttatásáról a kezelést koordináló szervezet köteles gondoskodni, ezért díjat a kereskedőktől nem követelhet. Az elszállítás gyakorisága a tárolandó készülékek mennyiségétől függ, és a kereskedők és a kezelést koordináló szervezet közti megállapodás tárgya. Természetesen mindkét fél érdeke, hogy a lehető leghatékonyabb megoldást tükrözze a megállapodás.

Hogyan kerül feltüntetésre a hulladékkezelési díj?

A hulladékkezelési díjat a fogyasztó fizeti, ezért tudatosítani kell benne, hogy valójában miért fizet, miért kerül többe az adott készülék. Ez a cél akkor érhető el, ha valamilyen formában megjelenik számára a hulladékkezelési díj összege. A CECED Magyarország Egyesülés a kereskedő által a fogyasztónak adott kiskereskedői számlán való feltüntetést találja a legmegfelelőbb megoldásnak,ennek formája pedig a következő: a számlán készülékenként kell feltüntetni, hogy a készülék nettóára nettó …. Ft hulladékkezelési díjat tartalmaz. Alternatív megoldásként szintén elfogadható, hogy a bruttó termékár mellett/alatt a hulladékkezelési díj bruttó összege kerüljön feltüntetésre.

Ez a megoldás tehát készülékenként plusz egy sor feltüntetését igényli. Természetesen amennyiben a kereskedő számlázási rendszerére tekintettel más formátum előnyösebbnek tűnik, ez nem jelent problémát, a lényeg, hogy valamilyen formában a hulladékkezelési díj összege megjelenjen.

Miért van eltérés a Korm.rendelet mellékletében felsorolt KT termékbesorolási csoportosítás és a termékdíj történy végrehajtásáról szóló 10/1995 KTM rendelet módosításáról szóló 26/2004 KvVM rendelet (a továbbiakban: „KvVM rendelet”) mellékletében található KT termékbesorolási csoportosítás között?

Azért, mert a két jogszabály nincs összhangban. Előfordul, hogy egy-egy termék más besorolást kap az egyikben és mást a másikban, de arra is elég sok a példa, hogy bizonyos termékek, amelyek szerepelnek a KvVM rendeletben, egyáltalán nem szerepelnek a Korm. rendeletben. Ez a gyakorlatban a hatóság felé történő adatszolgáltatásban okoz problémákat. Az eltérések jelenleg összeírás alatt vannak, ezzel kapcsolatosan bármilyen észrevételt szívesen fogadunk, mert az illetékes jogszabályalkotó szerveknél kezdeményezni fogjuk a két jogszabály összhangba hozását.