Mi lesz a használt berendezésekkel?
Segítség, mit csináljak ennyi használt készülékkel???
Az Európai Unió EU96/2002/EC irányelve (a továbbiakban: „WEEE irányelv”) és annak magyarországi implementációjaként hatályba lépett 264/2004. (IX.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Korm.rendelet”) által előírt hulladékkezelési rendszer lehetővé tette, hogy a lelkes környezettudatos fogyasztók visszavigyék/elvitessék a régi készülékeket. Tehát a kereskedőkben jogosan merül fel a kérdés, netán a kétely, hogy mit kell nekik csinálniuk a sok visszavett berendezéssel...
Nézzük át, a már említett jogszabályok milyen iránymutatást adnak a kérdés megválaszolásához. Mind a WEEE irányelv, mind a Korm. rendelet a gyártói felelősség elvéből kiindulva a gyártó cégek kötelezettségévé teszi az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladékok visszavételét, begyűjtését, hasznosítását és ártalmatlanítását (Korm. rendelet 3-5.§). Mivel a gyártók általában a kereskedőkön keresztül kerülnek kapcsolatba a fogyasztókkal, ezért mindkét jogszabály rendelkezik a kereskedő feladatairól, hogy a rendszer működése akadálytalan legyen. Ennek keretében a jogalkotó megállapította a kereskedők fogyasztóktól történő visszavételi kötelezettségét (Korm. rendelet 14.§ (1)-(2)), valamint a kereskedői érdekeket szem előtt tartva kimondta, hogy a gyártó köteles a kereskedőtől ingyenesen (Korm. rendelet 3.§ (8)) átvenni az értékesítési szerződésben meghatározott mennyiség alapján kalkulált mennyiségű használt berendezést (Korm. rendelet 14.§ (3)). Ez a szabály garanciát ad a kereskedőknek arra, hogy nem maradnak a „nyakukon” a visszavett használt berendezések. Ezek ugyanis a gyártók visszavételi kötelezettsége alá tartoznak.
Ha egy kicsit a gyakorlat nyelvére szeretnénk fordítani a fenti rendelkezéseket, akkor az alábbiak szerint kell gondolkodnunk. A gyártók számára minden évre meghatározza a Korm. rendelet azt a minimális mennyiséget, amelyet kötelesek begyűjteni és hasznosítani. Ez az előző évi kibocsátás %-ában kerül meghatározásra. Vagyis, ha egy konkrét példát veszünk alapul, egy mosógépet, akkor a következőkkel kell kalkulálnunk. A mosógép nagyháztartási gép, melyekre 2005-ben az előírt begyűjtési arány 9%. Vagyis ha egy gyártó 2004-ben 1000 db mosógépet helyezett a piacra, ebből 2005-ben 90 db mosógépre keletkezik begyűjtési kötelezettsége. Ez a 90 db bármely márkájú és típusú lehet, nem csak a saját maga által forgalmazott termék. Azonban azt is tudni kell, hogy a gyártónak a 90 db-ot meghaladóan is fennáll a visszavételi kötelezettsége, ha a kereskedőhöz több készülék érkezik vissza. Láthatjuk tehát, hogy ez a szabály mennyire a kereskedői terhek csökkentését hivatott szolgálni. Ez persze érthető is, hiszen az alapelv a gyártó felelősség elve és a kereskedők csak közvetítő szerepet játszanak a folyamat során.
Most elérkeztünk egy következő gyakorlati kérdéshez, ti. hogy a kereskedő kinek adja át a készülékeket… A gyártói felelősség elvéből és a már említett gyártói átvételi kötelezettségből fakadóan a válasz az lenne, hogy a gyártónak, aki őt ellátja az új berendezésekkel. Ám a már működő nyugat-európai rendszerek pozitív tapasztalatain és a jogszabályi lehetőségeken (Korm. rendelet 7.§) alapulva Magyarországon is az a gyakorlat alakult ki, hogy a gyártók a kötelezettségeiket egy ún. koordináló szervezeten keresztül látják el. Ebben az esetben maga a koordináló szervezet az, aki a hozzá csatlakozott gyártók nevében a hulladékkezelési rendszert megszervezi, a visszavételt, a begyűjtést, hasznosítást és ártalmatlanítást koordinálja. Ennek keretében szerződést köt begyűjtő cégekkel, hulladékhasznosítókkal és nem utolsó sorban tartja a kapcsolatot a kereskedőkkel annak kialakítása érdekében, hogy a kereskedőknél felgyülemlő használt berendezés mennyisége a megfelelő hulladékkezelő céghez kerüljön. Amennyiben tehát a gyártók arról tájékoztatják a kereskedelmi partnerüket, hogy a hulladékkezelési kötelezettségüknek egy megnevezett koordináló szervezethez történő csatlakozás által tesznek eleget, akkor a használt berendezéseket ennek a koordináló szervezetnek, vagy a megbízásából eljáró más szervezetnek kell átadniuk és nem közvetlenül a gyártóknak.
Aggodalomra tehát semmi ok. A használt készülékek elszállítása nem a kereskedők problémája, a gyártók, illetve a gyártók által igénybe vett koordináló szervezetek megoldják a feladatot a kereskedők helyett.
