CECED Magyarország Egyesülés

 
CECED positions

Application by CECED Hungary Society for a position regarding the interpretation of the term “placing on the market”

Dr. Csom József Főosztályvezető Úr részére

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály

1011 Budapest, Fő utca 44-50.

Budapest, 2005. december 20.

Tárgy: Állásfoglalás iránti kérelem a 16/2004. (X.8.) KvVM rendelettel kapcsolatban

 

Tisztelt Minisztérium!

 

A CECED Magyarország Háztartási Gép Gyártó és Forgalmazó Érdekérvényesítő és –képviselő Egyesülés (a

továbbiakban: „CECED Magyarország”) cégvezetőjeként azzal az

állásfoglalás iránti kérelemmel

fordulok a Tisztelt Minisztériumhoz, hogy legyenek kedvesek kifejteni, hogy a 16/2004. (X.8.) KvVM. rendelet

(a továbbiakban: „Rendelet”) alkalmazásakor mi minősül forgalomba hozatalnak.

 

A. A kérdéses jogszabályi rendelkezés

„2.§ (1) 2006. július 1. napjától nem hozható forgalomba olyan elektromos berendezés, amely – a (2)

bekezdésben meghatározott kivétellel – ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot, polibrómozott-bifenilt (PBB),

polibrómozott-difenil-étert (PBDE), vagy kadmiumot tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik

a) az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm e rendelet mellékletében meghatározott

alkalmazására;

b) az olyan elektromos berendezésre, amelyet 2006. július 1-jét megelőzően az Európai Unió valamely

tagállamában már forgalomba hoztak.”

 

B. Háttérszabályok

A Rendelet az 5.§-ban található rendelkezés szerint az Európai Parlament és a Tanács az egyes veszélyes

anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-

i 2002/95/EK irányelvének (a továbbiakban: „RoHS irányelv”) való megfelelést szolgálja. A RoHS irányelv nem

tartalmaz definíciót a „put on the market” terminus technicusra. Ugyanakkor az Európai Bizottság által

elkészített iránymutatás, mely Frequently Asked Questions on Directive 2002/95/EC (RoHS) and 2002/96/EC

(WEEE) néven ismert (a továbbiakban: „FAQ”) a 2.1 pontjában tartalmaz magyarázatot arra vonatkozóan, hogy

mit kell „put on the market”-nek tekinteni. Az említett pont hivatkozik a New Approach and Global Approach

szabályozás „placed on the market” terminus technicusára is. Eszerint azt a legelső tranzakciót kell ”put on the

market”-nek/”placed on the market”-nek/”forgalomba hozatalnak” tekinteni, aminek eredményeként a

termék legelőször elérhetővé válik a Közösség piacán. További részletszabályként említi a hivatkozás, hogy a

tranzakció történhet a gyártó, vagy a gyártó Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője

által a Közösségben székhellyel rendelkező importőrnek vagy a közösségi piacon a termék forgalmazására

jogosult személynek történő átadással. Az átadás lehet tényeges, fizikai átadás vagy tulajdonjog átruházás. Az

átadás további jellemzője, hogy történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen, továbbá bármilyen jogcímen

(akár adásvétel, bérlet, ajándék stb.). Fontos információ, hogy a szabályozásnak megfelelőséget az egyes

termékek esetén kell biztosítani, nem pedig egy adott termékcsoport piaci bevezetése számít forgalomba

hozatalnak.

 

C. A CECED Magyarország álláspontja

Mivel a RoHS irányelvhez hasonlóan a Rendelet sem tartalmaz definíciót arra vonatkozóan, hogy mit kell

forgalomba hozatalnak tekinteni, így a CECED Magyarország álláspontja szerint a FAQ-ban is hivatkozott

Európai Unió New Approach and Global Approach értelmezése az irányadó értelmezés.

 

D. Kérelem

Kérem a Tisztelt Minisztériumot, hogy állásfoglalásában az alábbi kérdésekre legyen szíves kitérni:

(i) A Rendelet szempontjából a forgalomba hozatal terminus technicus megítélésekor a FAQ-ban is

hivatkozott Európai Unió New Approach and Global Approach értelmezést tartja-e irányadónak?

(ii) Ha nem, akkor mi a helyes értelmezés, mit kell forgalomba hozatalnak tekinteni?

(iii) Ha igen, akkor legyen szíves megerősíteni, hogy a CECED Magyarország értelmezése az alábbi

gyakorlati példákban helytálló:

 

 

A tranzakció rövid leírása

 

A CECED

Magyarország

álláspontja

A KvVM álláspontja

 

1.

 

X vállalat EU tagállami gyárából (pl.

Németország, X GmBH) X magyar

leányvállalatának raktárába (X Kft.) történő

átadás

 

Forgalomba hozatalnak

minősül1

 

 

2.

 

X vállalat EU tagállami gyárából (pl.

Németország, X GmBH) Y magyar forgalmazónak

(Y Kft.) történő átadás2

 

Forgalomba hozatalnak

minősül

 

 

3.

 

Az 1. és 2. eset folytatásaként X vagy Y Kft. által

egy magyar kereskedőnek (pl. Media Markt, Cora,

Tesco stb.) történő átadás (eladás)

 

Nem minősül forgalomba

hozatalnak, mert a termék

az előző tranzakció (1. és

2. esetben kifejtett) által

„került forgalomba”3

 

 

4.

 

Az 1. és 2. eset folytatásaként X vagy Y Kft. által

egy magyar fogyasztónak történő közvetlen

értékesítés

 

Nem minősül forgalomba

hozatalnak, mert a termék

az előző tranzakció (1. és

2. esetben kifejtett) által

„került forgalomba”4

 

 

1 Tehát ha nem felel meg a termék a Rendeletben foglaltaknak, akkor 2006. július 1. előtt kell ezt a tranzakciót lebonyolítani

2 Tehát ha nem felel meg a termék a Rendeletben foglaltaknak, akkor 2006. július 1. előtt kell ezt a tranzakciót lebonyolítani

3 Tehát a termék akkor is értékesíthető a kereskedőnek, ha nem felel meg a Rendeletben foglaltaknak, hiszen a forgalomba hozatal időben,

2006. július 1. előtt megtörtént

4 Tehát a termék akkor is értékesíthető a kereskedőnek, ha nem felel meg a Rendeletben foglaltaknak, hiszen a forgalomba hozatal időben,

2006. július 1. előtt megtörtént

 

 

 

(iv) Az értelmezés során a tényleges fizikai átadás és tulajdonjog átruházás vagylagos feltételek a

forgalomba hozatal megítélésekor.

 (v) A tulajdonjog átruházása nem feltétele a forgalomba hozatal megtörténtének, ha a tényleges fizikai

átadás megtörténik.

(vi) Ha a fenti két kérdésre NEM a válasz, tulajdonjog átruházásának minősül X GmBH és X Kft. között

ingyenesen létrejött termékátadás (vagyis a cégcsoporton belüli, de különböző jogi személyek közötti

tranzakció)?

(vii) Tulajdonjog átruházásnak, s ezáltal forgalomba hozatalnak minősül X GmBH és X Kft. vagy Y Kft.

között létrejött tulajdonjog átruházásról szóló szerződés megkötése a termékek tényleges fizikai átadása

nélkül?

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdésük lenne, vagy az állásfoglalás elkészítéséhez bármilyen

segítséget tudok nyújtani, szívesen állok a Tisztelt Kollégák rendelkezésére, kérem keressenek bizalommal.

 

Tisztelettel:

 

Dr. Mészáros Fanni

Cégvezető

CECED Magyarország Egyesülés

1012 Budapest, Márvány u. 18.

Tel.: 224 7735

Fax: 224 7736

Mobil: 20/ 912 0470

Email: fanni.meszaros@cecedhu.hu