1. A fogyasztóvédelem ügye kiemelt fontosságú az Európai Unióban. Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament megnyilatkozásai erre utalnak. Ön hogyan ítéli meg a magyar fogyasztóvédelem helyzetét?
A fogyasztóvédelem az Európai Unión belül az amszterdami szerződés hatályba lépésétől horizontális szakpolitikaként van jelen. Uniós kötelezettségeink teljesítése során tekintettel kell lennünk az unió alapvető működési elveire, a közép és hosszú távú szakpolitikai célmeghatározásokra, az aktuális jogalkotási fejleményekre. Ráadásul fogyasztóvédelmi téren jól láthatóan érvényesül a minél szélesebb körű harmonizációra való törekvés. Ez kétségtelenül kedvező hatással van a fogyasztók és a vállalkozások számára, ugyanakkor jelentős terhet rak a hazai jogalkotóra. Sok esetben a maximum harmonizáció, a szabályok egyre erőteljesebb közelítése oda vezet, hogy az Európa szerte egységes szabályozás megvalósítása érdekében fel kell áldozni a szigorúbb hazai szabályokat, nem ritkán ellenérzést váltva ki az érintettekből.
Az azonban vitán felül áll, hogy az unió általános célkitűzése, a minél magasabb szintű fogyasztóvédelem elérése, Magyarországon is prioritással bír. Különösen olyan nehéz időkben, mint amelyeket a 2008. évi válságot követően éltünk és élünk, rendkívül fontos, hogy a kiszolgáltatott, gyakran kétségbeesett embereket megfelelő védelemben részesítsük, illetve erősítsük tájékozottságukat.
2. Elégedett-e az EU jogszabályok hazai alkalmazásával, szükségesnek tartja-e a hozzáigazításokat, változásokat?
Az Uniót sajátos működési mechanizmus jellemzi, amely igaz a jogalkotásra is. Mivel egyszerre 27 tagállami érdeket megjeleníteni lehetetlen, a megszülető jogszabályok mindig valamilyen kompromisszum eredményei. Rendkívül nehéz sok kérdésben konszenzusra jutni, a tagállamok – érthető módon – nem szeretnék feladni önállóságukat, ugyanakkor a harmonizált szabályok könnyebbséget jelentenek mind a fogyasztóknak, mind a jogszabályok megtartására kötelezett vállalkozásoknak. Az uniós törekvések, a megalkotott jogszabályok kötik a hazai jogalkotót, sok tekintetben csak igen szűk mozgásteret engedve. A közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazhatóságát azonban már a tagállami jogalkotó köteles megteremteni a magyarországi végrehajtást szolgáló jogszabályok megalkotásával. Ehhez pedig, gyors, szakszerű, precíz munkavégzés szükséges. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem szűkölködünk jó munkaerőben, felkészült szakapparátus segíti az uniós jognak való megfelelést.
3. Szükségesnek tartja-e a hazai fogyasztóvédelem rendszerének korszerűsítését, s tervez-e változásokat?
Természetesen szükség van változtatásokra. A fogyasztóvédelem terén egy régi, mára meghaladottá vált megközelítés él a kiszolgáltatott fogyasztó és a gonosz vállalkozás képével. A XXI. szászadban nem célszerű ennyire sarkítani a képet. A vállalkozások között is szép számmal vannak fogyasztóorientált, környezettudatos, modern felfogásban működő cégek, amelyek amellett, hogy törekednek a jogszabályi előírások messzemenő betartására, önkéntes jelleggel a vásárlók, ügyfelek életét megkönnyítő, az ügyintézést elősegítő többletszolgáltatásokat nyújtanak. Úgy vélem, hogy a korábbi szemlélet nem domborította ki eléggé az arra érdemesek erényeit, holott a kiegyensúlyozott fogyasztó-vállalkozás kapcsolat alapja a bizalom kell, hogy legyen. A fogyasztóvédelmi rendszer modernizálását, az elavult szemlélet feladását azonban úgy kell elvégezni, hogy közben a korábbi fogyasztóvédelmi vívmányok ne sérüljenek. Az egyensúly megteremtése nem egyszerű, de a célunk az, hogy olyan fogyasztóvédelem működjön, amely mindenkinek megelégedésére szolgál.
4. A magyar lakosság fogyasztóvédelmi ismeretei és tudatossága erősödött, közelíti az európai átlagot. Államtitkár úr egyet ért-e azzal, hogy ez a hatósági és a civil fogyasztóvédelem együttműködésének eredménye?
Komoly előrelépésnek tekinthető, hogy a fogyasztók tudatossága, ismeretanyaga folyamatosan erősödik, bővül, ugyanakkor a fejlett nyugat-európai államokhoz képest még vannak lemaradásaink. A pénzügyek terén meglátásom szerint igen alacsony a fogyasztók tájékozottsága. Olyan jelenségek, mint a fogyasztói csoportok, a lakáshiteleseknek, nyugdíjasoknak, "BÁR listásoknak" címzett megtévesztő reklámok, csak a lakosság elégtelen pénzügyi tudatossága mellett valósulhatnak meg.
A jogérvényesítés terén is vannak elmaradások, még mindig csak kevesen ismerik az alternatív vitarendezési eszközöket, a fogyasztók nem tudják, milyen ügyben, mely hatósághoz fordulhatnak, nagy a bizalmatlanság a vállalkozásokkal szemben. A hatósági szemléletváltás és a civilek jelenléte kétségtelenül segít e hiányosságok felszámolásában. Az államtól, hatóságtól elkülönülő civil munkára nagy szükség van, önkéntes alapú munkájuk bővíti, színesíti a területtel összefüggésben elérhető információkat. Eltökéltségük eredményeként sok fogyasztói jogvita rendeződhetett békés úton, erejüket és lehetőségeiket meghaladó jogsértések tapasztalása esetén pedig,+ ráirányították a médiafigyelmet a megoldandó kérdésekre.
5. A hazai fogyasztóvédelemben kétségtelenül hangsúlyváltásra van szükség. A fogyasztóvédelemben a fogyasztók, a vállalkozások piaci egyenrangúsága jegyében a résztvevők partneri magatartását kívánja elérni. Rendelkezésre állnak-e eszközök ennek megvalósítására?
A fogyasztóvédelmi hatóság új vezetése 2010 nyarán azzal a határozott szándékkal fogott munkához, hogy változtasson a korábbi gyakorlatokon. Új szemléletben zajlik a hatósági munka, melynek alapja a partneri viszony, a hatósági nyomást gyakorló eszközök alkalmazása helyett a prevenció és az ismeretbéli hiányosságok kiigazítása. Az eredmények magukért beszélnek: a vállalkozások bizalmát úgy sikerült erősíteni, hogy az nem ment a jogkövetési hajlandóság rovására, sőt, a vállalkozások olyan programok révén, mint a pozitív lista, vagy a tervezett fogyasztóbarát vállalkozás védjegy még inkább motiváltabbá váltak és válnak a jogkövetésben.
6. Véleményünk és tapasztalatunk szerint az eddigi eredményekben jelentősége volt a széles körű fogyasztóvédelmi kommunikációnak – sajtó, honlap, tv filmek, rádióműsorok. Államtitkár Úr egyet ért-e ezzel, támogatja-e a további megvalósulásukat?
Már fentebb is jeleztem, hogy sok esetben a civil szervezetek tevékenysége eredményeként értesülhetnek a fogyasztók és néha maguk az állami szereplők is súlyos problémákról. A médiajelenlét a modern információs társadalom korában elengedhetetlen. Szerencsére a fejlett infokommunikációs eszközök, az internet lehetővé teszik, hogy az információk gyorsan, ingyenesen, széles körben hozzáférhetőek legyenek, sok esetben kiváltva a hagyományos papír alapú formátumokat. Természetesen fontosnak érezzük, hogy a fogyasztók számára a jövőben is minőségi, megbízható forrásból származó, szakmailag megalapozott információs csatornák álljanak rendelkezésre. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közelmúltban megvalósult honlapfejlesztése jó példa erre; naponta frissülő információk mellett, szórakoztató tartalmak is elérhetőek, melyek közelebb hozzák az emberekhez a területet. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokan még mindig nem rendelkeznek internet hozzáféréssel, főleg az idősebb korosztály számára fontos, hogy rendelkezésre álljanak alternatív információs források is.
7. Kamarai elnökként jelentős civil kapcsolatokkal is rendelkezett. Államtitkári munkájában tudja-e, kívánja-e ezeket a jó ügy érdekében hasznosítani?
A fogyasztóvédelemnek világszerte sajátja a fokozott civil jelenlét, örömteli, hogy ez nálunk sincs másként. Jó látni, hogy a szervezetek nagy része több lábon áll, azaz szűk értelemben vett fogyasztóvédelem mellett olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint egészségvédelem, táplálkozás, környezetvédelem, fenntarthatóság, betegjogok, szociális ellátottak, fiatalkorúak vagy fogyatékkal élők jogai. Minél színesebb a tevékenységi spektrum, annál több emberhez jutnak el az ismeretek. Azt gondolom, hogy Magyarországon a civil társadalom tagjai már eljutottak egy magasabb fejlettségi fokra: képesek hosszú távra tervezni, határozott célkitűzéssel és jövőképpel rendelkeznek, minőségi kommunikációt folytatnak, működésüket szilárd alapokra helyezik, alternatív forráskutatási technikákat alkalmaznak, élnek a pályázati lehetőségekkel. Az ilyen alapokon nyugvó civil szféra hosszú távon is fenntartható, és magam is ilyennek szeretném látni a jövő fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteit.
(Forrás: A Kontroll Fogyasztóvédelmi Magazin, www.akontroll.hu)



































