Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály
1011 Budapest, Fő utca 44-50.
Budapest, 2005. december 20.
Tárgy: Állásfoglalás iránti kérelem a 16/2004. (X.8.) KvVM rendelettel kapcsolatban
Tisztelt Minisztérium!
A CECED Magyarország Háztartási Gép Gyártó és Forgalmazó Érdekérvényesítő és –képviselő Egyesülés (a továbbiakban: „CECED Magyarország”) cégvezetőjeként azzal az
fordulok a Tisztelt Minisztériumhoz, hogy legyenek kedvesek kifejteni, hogy a 16/2004. (X.8.) KvVM. rendelet
(a továbbiakban: „Rendelet”) alkalmazásakor mi minősül forgalomba hozatalnak.
A. A kérdéses jogszabályi rendelkezés
„2.§ (1) 2006. július 1. napjától nem hozható forgalomba olyan elektromos berendezés, amely – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot, polibrómozott-bifenilt (PBB), polibrómozott-difenil-étert (PBDE), vagy kadmiumot tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik
a) az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm e rendelet mellékletében meghatározott alkalmazására;
b) az olyan elektromos berendezésre, amelyet 2006. július 1-jét megelőzően az Európai Unió valamely tagállamában már forgalomba hoztak.”
B. Háttérszabályok
A Rendelet az 5.§-ban található rendelkezés szerint az Európai Parlament és a Tanács az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK irányelvének (a továbbiakban: „RoHS irányelv”) való megfelelést szolgálja. A RoHS irányelv nem tartalmaz definíciót a „put on the market” terminus technicusra. Ugyanakkor az Európai Bizottság által elkészített iránymutatás, mely Frequently Asked Questions on Directive 2002/95/EC (RoHS) and 2002/96/EC (WEEE) néven ismert (a továbbiakban: „FAQ”) a 2.1 pontjában tartalmaz magyarázatot arra vonatkozóan, hogy mit kell „put on the market”-nek tekinteni. Az említett pont hivatkozik a New Approach and Global Approach szabályozás „placed on the market” terminus technicusára is. Eszerint azt a legelső tranzakciót kell ”put on the market”-nek/”placed on the market”-nek/”forgalomba hozatalnak” tekinteni, aminek eredményeként a termék legelőször elérhetővé válik a Közösség piacán. További részletszabályként említi a hivatkozás, hogy a tranzakció történhet a gyártó, vagy a gyártó Közösségben székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője által a Közösségben székhellyel rendelkező importőrnek vagy a közösségi piacon a termék forgalmazására jogosult személynek történő átadással. Az átadás lehet tényleges, fizikai átadás vagy tulajdonjog átruházás. Az átadás további jellemzője, hogy történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen, továbbá bármilyen jogcímen (akár adásvétel, bérlet, ajándék stb.). Fontos információ, hogy a szabályozásnak megfelelőséget az egyes termékek esetén kell biztosítani, nem pedig egy adott termékcsoport piaci bevezetése számít forgalomba hozatalnak.
C. A CECED Magyarország álláspontja
Mivel a RoHS irányelvhez hasonlóan a Rendelet sem tartalmaz definíciót arra vonatkozóan, hogy mit kell forgalomba hozatalnak tekinteni, így a CECED Magyarország álláspontja szerint a FAQ-ban is hivatkozott Európai Unió New Approach and Global Approach értelmezése az irányadó értelmezés.
D. Kérelem
Kérem a Tisztelt Minisztériumot, hogy állásfoglalásában az alábbi kérdésekre legyen szíves kitérni:
(i) A Rendelet szempontjából a forgalomba hozatal terminus technicus megítélésekor a FAQ-ban is hivatkozott Európai Unió New Approach and Global Approach értelmezést tartja-e irányadónak?
(ii) Ha nem, akkor mi a helyes értelmezés, mit kell forgalomba hozatalnak tekinteni?
(iii) Ha igen, akkor legyen szíves megerősíteni, hogy a CECED Magyarország értelmezése az alábbi
gyakorlati példákban helytálló:
| A tranzakció rövid leírása | A CECED Magyarország álláspontja | A KvVM álláspontja | |
| 1. | X vállalat EU tagállami gyárából (pl. Németország, X GmBH) X magyar leányvállalatának raktárába (X Kft.) történő átadás | Forgalomba hozatalnak minősül1 | |
| 2. | X vállalat EU tagállami gyárából (pl. Németország, X GmBH) Y magyar forgalmazónak (Y Kft.) történő átadás2 | Forgalomba hozatalnak minősül | |
| 3. | Az 1. és 2. eset folytatásaként X vagy Y Kft. által egy magyar kereskedőnek (pl. Media Markt, Cora, Tesco stb.) történő átadás (eladás) | Nem minősül forgalomba hozatalnak, mert a termék az előző tranzakció (1. és 2. esetben kifejtett) által „került forgalomba”3 | |
| 4. | Az 1. és 2. eset folytatásaként X vagy Y Kft. által egy magyar fogyasztónak történő közvetlen értékesítés | Nem minősül forgalomba hozatalnak, mert a termék az előző tranzakció (1. és 2. esetben kifejtett) által „került forgalomba”4 |
1 Tehát ha nem felel meg a termék a Rendeletben foglaltaknak, akkor 2006. július 1. előtt kell ezt a tranzakciót lebonyolítani
2 Tehát ha nem felel meg a termék a Rendeletben foglaltaknak, akkor 2006. július 1. előtt kell ezt a tranzakciót lebonyolítani
3 Tehát a termék akkor is értékesíthető a kereskedőnek, ha nem felel meg a Rendeletben foglaltaknak, hiszen a forgalomba hozatal időben, 2006. július 1. előtt megtörtént
4 Tehát a termék akkor is értékesíthető a kereskedőnek, ha nem felel meg a Rendeletben foglaltaknak, hiszen a forgalomba hozatal időben, 2006. július 1. előtt megtörtént
(iv) Az értelmezés során a tényleges fizikai átadás és tulajdonjog átruházás vagylagos feltételek a forgalomba hozatal megítélésekor.
(v) A tulajdonjog átruházása nem feltétele a forgalomba hozatal megtörténtének, ha a tényleges fizikai átadás megtörténik.
(vi) Ha a fenti két kérdésre NEM a válasz, tulajdonjog átruházásának minősül X GmBH és X Kft. között ingyenesen létrejött termékátadás (vagyis a cégcsoporton belüli, de különböző jogi személyek közötti tranzakció)?
(vii) Tulajdonjog átruházásnak, s ezáltal forgalomba hozatalnak minősül X GmBH és X Kft. vagy Y Kft. között létrejött tulajdonjog átruházásról szóló szerződés megkötése a termékek tényleges fizikai átadása nélkül?
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdésük lenne, vagy az állásfoglalás elkészítéséhez bármilyen segítséget tudok nyújtani, szívesen állok a Tisztelt Kollégák rendelkezésére, kérem keressenek bizalommal.
Tisztelettel:
Dr. Mészáros Fanni
Cégvezető
CECED Magyarország Egyesülés
1012 Budapest, Márvány u. 18.
Tel.: 224 7735
Fax: 224 7736
Mobil: 20/ 912 0470
Email: fanni.meszaros@cecedhu.hu
